Keresés
 
Találatok Összesen 5 darab találat.
 Megjelenítés
Vízvonalhosszúság (LWL) A kajakok, hajók úszóképességével (stabilitás, lengések, összellenállás) kapcsolatos számításoknál a vízvonalban mért hossz, a legnagyobb merüléshez tartozó vízvonalhossz az irányadó. A vízvonalhosszúság szabatosan fogalmazva nem más, mint a normál úszási helyzetnél, a tervezett legnagyobb terhelésnél a hajótestet teljesen körülölelő vízvonal alkotta sík és a (függőleges, és többnyire --- a héjat tekintve --- egyetlen) szimmetriasík metszésvonalának hossza. A Length Water Line vagy néhol Load Water Line néven használt elnevezésből ennek jele LWL. Abban az esetben, ha nem csupán a hajó teljes hosszát (mint ahogyan a katalógusokban lenni szokott), hanem ezt is ismerjük, könnyen következtetketünk az elérhető sebességre is. Általában minél hosszabb egy hajótest, annál gyorsabb, de hozzá kell tennünk, hogy ez mástól is függ, nem csupán a vízvonal hosszúságától, szélességétől. Ha viszont túlságosan megnöveljük a vízvonalhosszúságot, növeljük a nedvesített felületet és a vízkiszorítást is, és így a felületi súrlódásokat, de még az összsúlyt is. A dolog bonyolódik, és ez még csak a kezdet. A vízvonalhossz- és szélesség meghatározása sokszor elég körülményes, mert a kajakok orra és fara kis szögben metszi a vízvonalat, ezért a merülésnél könnyen követünk el pontatlanságokat. A hajóépítők ezért új fogalmat vezettek be, ez a ,,függélyek közti hossz'', mely alatt a mellső és hátsó függély közötti távolságot értjük. ...
... minden hónap elejétől (...ezek itt nem linkek, ne klikkelgess!) Nevezetes pontok Rendszersúlypont Fixpont,Tetőpontmagasság Vízkiszorítási súlypont Laterálfelület középpont felület súlypontja Vízvonalhosszúság,Teljes hossz hosszirányú helyzet nevezetes arányok vízvonalszélesség,Teljes szélesség szabadoldal,Merülés,Legnagyobb merülés elméleti merülés Közepes merülés súlypont,vízkiszorítás Vízvonal,Gerincvonal,Alapvonal,Függélyek bordaterület,bordametszetek,főborda teljes felület,laterálfelület,nedvesített felület vízvonal alatt,Vízvonalterület,Vízvonalteltség Nevezetes pontok Rendszersúlypont Fixpont,Tetőpontmagasság Vízkiszorítási súlypont Laterálfelület középpont felület súlypontja Vízvonalhosszúság,Teljes hossz hosszirányú helyzet nevezetes arányok vízvonalszélesség,Teljes szélesség szabadoldal,Merülés,Legnagyobb merülés elméleti merülés Közepes merülés súlypont,vízkiszorítás ...
Sebességi fok, Froude-féle szám. Hogyan tudjuk tengeri kajakunk sebességét valamilyen módon összevetni mondjuk egy nagy olajszállító tankerével? (...vagy egyéb kajakokkal?) Van recept... Hasonló hajótesteknél a haladással támasztott hullámképző ellenállás a hosszméretek köbével arányos abban az esetben, ha az illető sebességek arányosak a hosszméretek négyzetgyökével. William Froude, a hajóellenállás korszerű tudományának megalapozója megfigyelte, hogy hasonló, de különböző méretű hajótesteknél a hullámképződés azonos képet mutatott akkor, ha a sebességnek a hosszúság négyzetgyökéhez viszonyított aránya konstans volt. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy 9 méter hosszú négyes kajak (melynek négyzetgyöke 3) a hajótest körüli hullámkép szempontjából ugyanolyan körülmények között fog hajózni, mint egy másik, 25 m hosszú (négyzetgyöke 5) hajó, abban az esetben, ha sebessége 3:5 arányban lesz kisebb, mint a 25 m vízvonalhosszúságú hajó sebessége. A dolog jelentőssége legfőképp abban van, hogy Froude után a hajótervezés terén a kismintakísérletek, a méretarányos hajómodellek medencében történő úsztatása a mai napig jól bevált gyakorlatként szerepelnek, szinte nélkülözhetetlenül. A sebességi fok kifejezés adja a szükséges és elégséges feltételét annak, hogy geometriailag hasonló úszótestek (modell és nagyhajó) hullámképző ellenállása egyszerűen a lépték köbével átszámítható. (Hajót, kajakot építünk? kezdjük 1:5-ös modellkészítéssel, és lubickoljunk vele egy kacsaúsztatóban, vagy kísérleti medencében!) Tehát még egyszer: a hullámkép azonos lesz különböző méretű hajókon, ha a sebesség és a vízvonalhossz négyzetgyökének hányadosa állandó. Ez az állandó a Froude-szám, melynek jele R. (lásd alul a táblázatot) Hosszabb ecsetelések helyett még egy példával szemléltethetjük a sebességi fok jelentősségét. Adott a 306 m vízvonalhosszúságú Queen Mary személyszállító óceánjáró dömper, amely 56.7 km/h sebességgel ...
... el azt a tényt, hogy ahány túrára indulunk, annyiféleképpen pakoljuk meg kajakunkat, és ennek függvényében változik a merülés és a vízvonal alakja. A hajógeometriai számításokat az összellenállási- és stabilitási számításoknál ettől függően kell végignéznünk. Abban az esetben, ha egy kajak-eladási katalógusban vagy egy szakfolyóirat megfelelő oldalán kiértékeléseket találunk de nem olvasható hogy mindez milyen terheléseknél lett megfigyelve, lapozzunk tovább, mert újságírói süketelésnek lehetünk szemtanúi némi marketingfogással fűszerezve. A stabilitási vizsgálatokat általában hatféle terhelésnél számolgatják tengeri kajakok esetében. A KAPER/Winters vagy Broze/Taylor algoritmus is különböző haladási sebességeknél méri a hajótest vízvonal alatti rézének összellenállását, így ott a vízvonal alakja, így a vízvonal alatti rész térfogata meghatározó. A harántirányú stabilitási vizsgálatok tengeri kajakoknál esősorban nem a súlystabilitásra, hanem az alaki stabilitásra vonatkoznak, amelynél a statikus stabilitási görbén túl a dinamikusra is igényt tarthatunk. A vízvonalszélesség itt is létfeltétel, hosszirányú stabilitás esetében (vadvízi kajakoknál) még a vízvonalhossz is számít valamit, bár a vadvízi kajakok egyes vélemények szerint a hajózás történetében még erősen kognitív szinten állnak, gyakorlatilag nincsenek rájuk kiforrott algoritmusok, melyekkel egzakt módon lehetne kísérletezni a tervezőasztalon. Különböző terhelések esetén a vízvonalak által adott adatok állandóan változnak. Ezek a következők: vízvonalszélesség (jele: BWL) vízvonalhosszúság (jele: LWL) a vízvonalterület súlypontjának hosszanti helyzete (jele: FWL) vízvonalterületi teltség (jele: Cwp) (Ezen négy adat csupán a ,,vízvonal'' szót tartalmazó nevek halmaza, ...
Pontok Rendszersúlypont Metacentrum Fixpont Vízkiszorítási súlypont Laterálfelület középpontja Oldalszélnek kitett felület súlypontja Távolságok Hosszanti (longitudinális) Vízvonalhosszúság Teljes hossz A vízvonalterület súlypontjának hosszanti helyzete Vízkiszorítás súlypontjának hosszirányú helyzete Harántirányú (transzverzális) A vízvonalszélesség Teljes szélesség Függőleges (vertikális) Szabadoldalmagasság Tetőpontmagasság Merülések: Legnagyobb merülés Elméleti- vagy szerkesztési (konstrukciós) merülés Első- és hátsó elméleti merülés Közepes merülés A hajó súlypontjának függőleges helyzete A vízkiszorítás súlypontjának függőleges helyzete Vonalak Vízvonal Gerincvonal Alapvonal Függélyek Kerületek Vízvonalkerület Bordakerületek Területek, felületek Bordaterületek, bordaterület-eloszlási görbék Teljes felület Laterálfelület Nedvesített felület Bordametszetek, bordametszetek, főborda Főborda vízvonal alatti területe Vízvonalkerületek által bezárt terület Vízvonalterületek különböző terheléseknél Térfogatok, ...