Keresés
 
Találatok Összesen 14 darab találat.
 Megjelenítés
A vízvonalszélesség (Water Line Beam) A vízvonalszélesség a vízvonal síkjának legszélesebb pontja. Ez az egyik, ami a kajakok, kenuk katalógusaiból kimarad. Sokszor a legszélesebb vízvonal a főbordánál (a legnagyobb területű bordánál) jelentkezik, de ez nem minden esetben van így (pl. K1, vagy egyes skandináv kajakok). Bár legtöbb esetben ez a szélesség majdnem megegyezik a BOA-val (a teljes szélességgel), gyorsjáratú hajóknál a nagyobb BOA-BWL arányok láttán kegyetlen pontossággal, már szinte zsigerből tudunk következtetni a stabilitásokra is --- elsősorban a kezdeti, vagy elsődleges stabilitásra. A rövidítés a Beam Water Line (BWL) szókavalkádból származik. ...
Vízvonal (WL) (itt csak a vízvonalhossz, az LWL látható...) Egy bizonyos úszási helyzetnél egy víz szintjével egybeeső (elméleti) metszősík és a hajótest héjának metszésvonala. Kajakoknál és fahajóknál a héj külső felületét kell értelmezni --- jó tudni, hogy pl. acélhajónál a héjalás belső felületén számolgatnak. Jele WL, ez elé szoktak rakni valami egyéb jelet, amely meghatározza a vízvonal jellegét (pl. CWL: konstrukciós vízvonal). A kajak vízvonala (ha alaposabban belegondolunk) egy elméleti síkidomot határol (azért elméleti, mert a gyakorlatvan sík víz nincs), melynek területe is van, ez lesz a vízvonalterület. Ezen síkidomnak szélessége és hossza is van, ezek a vízvonalszélességgel (BWL) és a vízvonalhosszal (LWL) lesznek meghatározva. Ezeket az adatokat rendszerint nem adják meg a tengeri kajakok eladási katalógusaiban, csupán a tervezők körében (zárt rendszerben) futkosó hidrosztatikai táblázatokból lehet hozzáférni ehhez az adatokhoz. A vízvonalszélesség nem mindig azonos egy kajaknál a teljes szélességgel --- és ez elég rendesen becsapja az embert ha stabilitásnál laikus módon gondolkodik. Többféle vízvonalat különböztethetünk meg, így bonyolódik minden. 1. Konstrukciós (szerkesztési) vízvonal Jele CWL. Ezt a vízvonalat láthatjuk tervrajzokon, ez az, amihez a mérnökök bizonyos dolgokat viszonyítanak, afféle abszolút elméleti szinten betervezett vízvonal, amely bizonyos terheléseknél és úszási helyzeteknél véletlenül sem lesz ott ahol éppen van. 2. Terhelési vízvonalak Ebből sokféle van, attól függően, hová mennyi rakományt pakoltunk és hogy benne ülünk-e a kajakban vagy sem. Képzeljük ...
... minden hónap elejétől (...ezek itt nem linkek, ne klikkelgess!) Nevezetes pontok Rendszersúlypont Fixpont,Tetőpontmagasság Vízkiszorítási súlypont Laterálfelület középpont felület súlypontja Vízvonalhosszúság,Teljes hossz hosszirányú helyzet nevezetes arányok vízvonalszélesség,Teljes szélesség szabadoldal,Merülés,Legnagyobb merülés elméleti merülés Közepes merülés súlypont,vízkiszorítás Vízvonal,Gerincvonal,Alapvonal,Függélyek bordaterület,bordametszetek,főborda teljes felület,laterálfelület,nedvesített felület vízvonal alatt,Vízvonalterület,Vízvonalteltség Nevezetes pontok Rendszersúlypont Fixpont,Tetőpontmagasság Vízkiszorítási súlypont Laterálfelület középpont felület súlypontja Vízvonalhosszúság,Teljes hossz hosszirányú helyzet nevezetes arányok vízvonalszélesség,Teljes szélesség szabadoldal,Merülés,Legnagyobb merülés elméleti merülés Közepes merülés súlypont,vízkiszorítás ...
... adata járjon a fejedben amikor haladsz a főbordától az orr és a far felé, hanem a vízvonalszélesség! A vízvonal alatti térfogatok és a bordaalakok határoznak meg mindent, meg persze a gerincvonal íveltsége. Mindent. A stabilitást, de még az összellenállást is. a dögöt akkor látod kristálytisztán, ha kinyúvasztva a hátára fordítod, és úgy nézed meg. Előbb-utóbb rögzül benned a kép, hogy ilyen meg olyan seggű hajó hogyan viselkedett alattad a vízen. A hajókat egymás mellé rakva, és azokat összehasonlítva sok mindenre fény derülhet. Tologasd őket egymás mellett, mint az óvodában a Dömpert. Senki sem fog hülyének nézni, hiszen egy mérnök is ilyeneket csinál mondjuk hidak összehasonlításánál. Ha van a nyílt tesztnapon katalógus, és azokban hidrosztatikai adatokat is találsz, összehasonlíthatod azt nevezetesebb kajakok hidrosztatikai adataival.A főbb méretek közti nevezetes arányok alapján is következtethetsz bizonyos dolgokra, de csak becslés szintjén. A rögzítőfülek milyenek? Kibírják az összes gyilkos mozdulatodat, és jól leszorítják azt, amit alájuk akarsz szorítani? Ha pluszban felraksz hevedereket, ezek a fülek megfelelően vannak elhelyezve pont ott, ahol azokat használni akarod? Kompoozithajóknál mennyire áll ki ez a fülkészlet a hajóból? Egyáltalán fontos-e neked az, hogy süllyesztve legyenek ezek a kötélbikák? Milyen csavarral van rögzítve? Ha kompozithajó, akkor a gyár spórolt-e azzal, hogy kompozitcsavar helyett valami lemezcsavart használt? Szigetelés van-e a csavaroknál, vagy a furat nem átmenő? A kötélbikán hány kötélszár mehet át, és ha kötélvégződést akarsz oda, elfér-e a bika belsejében a csomó, hogy szép legyen a yachtod? --- csontra fel bírod húzni ...
Olyan egyszerű számértékek párba rendezéséről lesz itt szó, melyek egy hajókiállítási standon fejben is elvégezhető számításokat igényelnek csak. Meglepően sok mindenre alkalmasak ezek, de csupán becslés szintjén. Ha a kajak testének alsóbb vonulata (a vízvonal alatti rész) a normálistól kissé eltérő formájú (mint többlettartalmilag ez a mondat), a becslésünk felborulhat, így szükségünk lehet a többi hidrosztatikai adatra is --- ebben az esetben már nem számolunk fejben, hacsak nem vagyunk autisták. A feltétlenül szükséges nevezetes arányok a következők. Hossz és a szélesség aránya. (Lenght / Beam Ratio) Ebből kétféle van. Egyik a teljes hosszra és szélességre, másik a vízvonalhosszra és vízvonalszélességre vonatkozik. A kettő nem ugyanaz, mégis felvehet ugyanolyan értéket! (Elemi matematikai oka van ennek, a törtek egyszerűsítésével kapcsolatos.) Szemléltetésükre nézzük meg, mekkora eltérések lehetnek a kettő között! Első a LOA / BOA, arány, másik az LWL / BWL arány, így egyértelmű, hogy mindkettő tört (arány) számlálója és nevezője más-más értéket vesz fel, de az értékük ugyanaz lehet. Ezek az arányok (törtek) durva becsléssel általában jól előrejelzik a kajakok teljesítményét, ha csupán két perc alatt kell jóslatokba belebonyolódnunk. (Ne bízzuk el magunkat, mert ilyen alapon a fogorvosi egyetem is kétperces gyorstalpaló lenne...) A nagy L/B arány előnyösen befolyásolja a sebességet, viszont kis rakománybefogadó képességet okoz. Az arányok úgy festenek, hogy kb 5-ös számérték nagyon rövid rekreációs kajakokra jellemző, a több mint 14-es számérték már nagy teljesítményű sprint kajakok várható teljesítményét írhatja le --- hacsak valamit el nem néztünk. Minél magasabb ez az arányérték, nagyobb a potenciális sebesség, csökken a hullámképző ellenállás. Becslésekbe azonban csak úgy bonyolódjunk bele, hogy tudatában vagyunk annak, hogy az összellenállás kiszámítása jóval bonyolultabb, így az általunk elérhető menetsebesség pontos ...
... társaságában evez. Vagy csupán annyit teszünk, hogy testsúlyunknak és magasságunknak megfelelő vízvonalszélességű kajakot választunk, esetenként beismerve azt a szomorú tényt, hogy bizony egyes hajókhoz gnómok vagyunk, potrohunk túl zsíros.. Ha megtörtént a középrész elárasztása és össze-vissza lötyög a víz a hajóban, ráadásul abban is biztosak vagyunk, hogy az orr- és far-rész rekeszfalai kitartanak, a rakfedelek nem zuhannak ki, jól zárnak, elkezdhetünk elmélkedni azon, hogyan adunk hajótestünknek valamilyen plusz súlystabilitást. Ha volna kitolható tőkesúlyunk, a dolog már rendben is volna. De nincs. Mindenképpen meg kell kísérelnünk azt, hogy a hajó rendszersúlypontja a megmaradt vízkiszorítási súlypont alá kerüljön. Például a deckről leszereljük az összes másfél literes vizesballonjainkat, és berámoljuk mélyen a deck alá a lábainkhoz, persze gondosan ügyelve arra, hogy egyik palackban se legyen lötyögő víz. (A vizesballonokat, pillepalackokat eleve úgy kell lezárni, hogy ne legyen benne szabad folyadékfelszín --- legyünk pranoiásak ezzel, ha kissé ingatag a tengeren az időjárás!) Nagyobb hajókon arra is vigyáznak, hogy minden tank tele legyen induláskor, és egyszerre csak egy tankból fogyasztanak üzemanyagot vagy vizet. Ha a hajótest elárasztott beülőnyílással is megfelel összérzékszervi tudásunknak, további stabilitásvizsgálatok már nem szükségesek, lehetünk bátrak. Csak arra vigyázzunk, hogy a beáramló vízzel együtt ne kerüljön ölünkbe néhány medúza vagy polip, esetleg egy muréna vagy kistestű alligátor, mert akkor túl nagy lesz odabent a buli... A legideálisabb hajótest elliptikus főbordametszettel rendelkezik (főborda a legnagyobb területű borda), itt a metacentrum magassága a merülés növekedésével emelkedő irányzatot mutat. Az ilyen tengeri- ...
... sietnél? ez az egész nem arról szól. Próbáld meg elkerülni a partot, mert ha a nagyobb táblák ütköznek a parttal, ott megállnak néhány percre, és nekiütköznek azok a táblák, amelyek a Duna fő sodorvonalában haladnak. Ezek az ütközés helyén feltorlódnak kissé, és ekkor neked nem szabad ott lenned. Előre kell látnod ezeket a helyeket. Ha vízre szállsz, légy tisztában önmagaddal, korlátaiddal és félelmeiddel, légy tökéletes összhangban a tengeri kajakoddal. Ha vadvízi kajakkal mész, gondoskodj arról, hogy biztosan ne jusson az alacsony szabad oldalmagasság miatt víz a hajó belsejébe! Deréktól lefelé sokkal jobban öltözködj fel, mint ahogy szoktál, mert ott nem mozogsz, el fogsz fagyni! Fényképezőgépedet is vidd magaddal, mert ez egy akkora élmény, amit mindenképpen meg kell örökítened... A rendőrségi motorosok közül a téli, fém héjjal rendelkezők futnak ki, amelyek esetenként meglephetnek bennünket a vízen. Ha veszélyesnek ítéled azt, hogy megközelítenek, a ,,D'' lobogóval ezt közölhetnéd velük egyetlen szó nélkül (sajnos ez a kódlobogós dolog itt nekünk érvénytelen), és koncentrálhatsz a vízre. (Inkább beszélj...) Ilyenkor elmondhatod, hogy milyen célból edzel éppen, és ha nem akar veszélyeztetni, ne jöjjön közelebb 15-20 méternél, mert megzavarhatja a jégtábláinkat. (Hidd el, nem fogja érteni ezt, de meg kell értened, mert az ő szemmagassága 2-3 méteren van a hajóban, a tied meg 0.5-0.7 méteren, ő kevésbé látja a motorosból azt, hogy milyen erőhatások érik a sokkal keskenyebb vízvonalszélességű hajódat..) Azonnal elhagyni a vizet nem lehet (erre kérnek leggyakrabban), mert csak ott köthetsz ki a parti jég miatt, ahol eltervezted, ahol már várnak. Fontos, hogy a rendőrrel tisztességesen beszélj, mert ő valóban aggódik érted, egészen addig, ameddig meg nem győződik arról, hogy teljesen józanul, tudatosan csinálod azt, amiben éppen vagy. Közöld hogy hol szállsz ki (melyek a vésztartalék kiszállóhelyeid), és azt is, hogy ott minden elő van készítve, szét van törve a ...
Hasábos teltség Block Coefficient (Cb) A legfontosabb teltség. A hajótest vízbemerült része és a köréje írható derékszögű, négyszögű hasáb köbtartalmai közötti arány. A hasábos teltséget általában a legnagyobb merülésre számítjuk, de gyakran szükség lehet ennek kisebb merülésre vonatkozó értékeire is, például arra, hogy rakomány nélkül ül a kajakba az új tulajdonosa, és éppn kiviszi egy tesztkörre evezni... Legegyszerűbb ezt kiszámítanunk: a vízvonalszélességet szorozzuk annak hosszával, és a merüléssel. (LWL * BWL * Draft), majd ezzel osztjuk el a hajótest víz alá merült térfogatát. A felső kép egy korábbi tankönyvből való, az alsó kép már egy kicsit többet mond. A Cb-t, hasábos teltséget, block coefficient értékét (ahogy tetszik) megkapjuk, ha kiszámítjuk a hajó bordái által kifeszített térfogatot (Volume), majd elosztjuk a köré írható hasáb térfogatával. Mire jó nekünk a hasábos teltség? Ez egy hozzávetőleges számitás arra nézve, hogy a kajak, a hajótest vízvonal alatti része mennyire követi a ,,V'' alakot. A az elsődleges stabilitás mibenlétéről már gyaníthatunk valamit. Fontos annak becslésére, hogy egy hajó mennyire tartja az irányt, mekkora lesz a várható iránystabilitása. Kis hasábos teltség a nagy L/B aránnyal, a főbordától a far felé eső részen nagyobb laterálfelületi teltséggel együttesen jó iránystabilitású hajót eredményez. ...
Vízvonalteltség (Waterplane Area ) Jele: Cwp A vízvonalteltséget (vagy vízvonalterületi teltséget), ezt a szintén jellemző adatot úgy képezzük, hogy a kérdéses vízvonalterület nagyságát a köréje írható téglalap területével állítjuk arányba. Másképpen fogalmazva a vízvonalteltség azt mutatja meg, hogy az aktuális merüléshez tartozó vízvonalterület hányadrésze a köréje szerkesztett téglalapnak. Ez a terület a hasábos teltség számításához a legfontosabb. A fenti képletben a Cwp a vízvonalterület teltsége, az Awp a vízvonalterület, a nevezőben szereplő szorzat pedig a vízvonalszélességből és a mellső- és hátsó függélyek közti hosszból (a vízvonal hosszából) adódik. Nézzük hogy ezt a teltséget mire használhatjuk! A telt vízvonalú (nagy vízvonalteltségű) és éles keresztmetszetű főbordájú (kis főbordateltségű) hajók stabilitásai jók, de a csomagbefogadási képessége kicsiny. A telt vízvonal (nagy vízvonalteltség) és a telt főborda-keresztmetszet nagy stabilitást és nagy rakodóképességet eredményez (az áruszállító hajók ilyenek, tengeri kajaknál ez erőteljes sebességcsökkenést jelent) Az éles vízvonal (kis vízvonalteltség) és a telt (nagy teltségű) főborda-keresztmetszet kis állékonyságot de nagy rakodóképességet jelent (tengeri kajaknál érdemes errefelé törekedni) Éles (kis teltségű) vízvonal és éles (kis teltségű) főborda-keresztmetszet kis stabilitást és kis rakodóképességet jelent, de sebességi viszonyai kimagaslók. Ez az irányelv alkalmas versenykajakok tervezéséhez, de az irányelv alkalmazható ballasztokkal is ellátott vitorlások világrahozatalára is. ...
Főbordametszeti teltség (Midship Area Coeff). Jelölés: Cm Hasonlóképpen számítjuk ki, mint a vízvonalterület teltségét, de itt a kérdéses felület a főborda, annak is a víz alá merült része. A főbordateltség azt fejezi ki, hogy a főborda vízvonal alatti része hányadrésze a vízvonal alatti rész köré írható téglalapnak. A képletben a Cm értelemszerűen a főbordateltség jele, az Ax a főborda, azaz a legnagyobb területtel rendelkező borda vízvonal alatti felülete, a nevezőben szereplő felhőtlen szorzat pedig a vízvonalszélességből és a merülésből képződik. Nézzük sorban, mihez lehet köze a főbordateltségnek! A telt vízvonalú (nagy vízvonalteltségű) és éles keresztmetszetű főbordájú (kis főbordateltségű) hajók stabilitásai jók, de a csomagbefogadási képessége kicsiny. A telt vízvonal és a telt főborda-keresztmetszet (azaz nagy főbordateltség) nagy stabilitást és nagy rakodóképességet eredményez (az áruszállító hajók ilyenek, tengeri kajaknál ez erőteljes sebességcsökkenést jelent) Az éles (kis teltségű) vízvonal és a telt (nagy teltségű) főborda-keresztmetszet kis állékonyságot de nagy rakodóképességet jelent (tengeri kajaknál érdemes errefelé törekedni) Éles (kis teltségű) vízvonal és éles (kis teltségű) főborda-keresztmetszet kis stabilitást és kis rakodóképességet jelent, de sebességi viszonyai kimagaslók. Ez az irányelv alkalmas versenykajakok tervezéséhez, de az irányelv alkalmazható ballasztokkal is ellátott vitorlások világrahozatalára is ...
Teljes szélesség (BOA) Ugyanaz a dobozolás mint a teljes hossznál, csak a szélességre koncentrálva. A Beam Over All szavakből kirakosgarva jelzi nekünk a hajó legszélesebb részét. Legtöbb esetben ez a főbordánál van, mint ahogyan a vízvonalszélességnél is. A főborda a legnagyobb területű borda, aberrált helyzeteket kivéve ennél a bordánál a legnagyobb a víz alá került bordaterület mérete is. A teljes szélesség tehát szoros viszonyban van a főbordával (az aberrált eseteket kivéve), a főborda helyzete így meghatározó adat. Rendszerint a függélyeket felező félhajóhossznál szokott ez lenni. Ettől eltérő viszonyokkal motorcsónakoknál, siklóhajóknál, vagy jól szörfözhető tengeri kajakoknál szoktunk találkozni, melyeknél a legnagyobb bordaszélességet a hosszfelező mögött (a far felé eső részen) is mérhetjük. A BOA, vagyis a hajó legszélesebb része kajakoknál mindenképpen a vízvonal felett jelentkezik, ettől eltérő jelenségek a sit-on-top hajóknál fordulhat elő. ...
Bordametszetek, főborda A hajótestet normál úszási helyzetbe állítjuk, majd előre meghatározott távolságokban függőleges metszeteket veszünk rajta. Ezek lesznek a bordametszetek, melyek területe bordaterület lesz. A bordametszeti szelvények által meghatározott területek síkidomot alkotnak, melyek között lehetnek konkáv és konvex alakzatok is. Általában az orr környéki bordametszetek konkávak, de ez nem törvényszerű. A bordaterületek, az általuk meghatározott szimmetrikus síkidomok a legritkább esetben adnak zárt mtematikai alakban meghatározható idomot. A hajógeometriai számítások bonyolultsága talán ezzel kezdődik. Vonalrajzoknál a bordametszetek száma rendszerint 11 vagy 21 szokott lenni, ha eltekintünk a végeken alkalmazott pótmetszetektől. Ezek a pótmetszetek a szerkesztési bordametszetek, melyek nélkül az adott szerkezeti elemet, héjalási szakaszt nehéz enne kialakítani. A legnagyobb területű borda minden esetben a főborda, ennek helyzete mindig meghatározó. A teljes szélesség például szoros viszonyban van a főbordával (az aberrált eseteket kivéve). Rendszerint a függélyeket felező félhajóhossznál szokott ez lenni. Ettől eltérő viszonyokkal motorcsónakoknál, siklóhajóknál, vagy jól szörfözhető tengeri kajakoknál szoktunk találkozni, melyeknél a legnagyobb bordaszélességet a hosszfelező mögött (a far felé eső részen) is mérhetjük. A főborda szélessége az esetek többségében megegyezik a hajótest teljes szélességével, a főborda vízvonalszélessége pedig a hajótest vízvonalszélességével. ...
Ha valami arra kényszerít bennünket, hogy testünknek nem megfelelő arányokkal rendelkező (számunkra kevésbé stabil) kajakba kényszerülünk, vagy hajónkat a deckrészen gyanúsan hosszú nyílt vízi evezésünk miatt rengeteg vizesballonnal szereltük fel, esetleg Ernest Hemingway öreg halászának marlinját sikerült hajónk tetejére tornászni, vagy csupán önnön testsúlyunk hagy némi kívánnivalót, számíthatunk egy kiadós borulásra.Hullámosabb tengeren veszélyt jelenthet a rezonancia, különösen akkor, ha az evezésben egy kis szünetet tartunk. A hullámok hatására a hajó lengésbe kerül, ha leállunk az evezéssel, ez még érezhetővé is válik (gyakorlott kajakosok ezt már kevésbé érzik, mert testükkel számukra már észrevehetetlenül korrigálnak). Amennyiben a kajak saját lengési periódusa megegyezik a hajót ért hullámokéval, rezonancia léphet fel. Rezonancia esetén veszélyes kilengéseket érzünk, melyet a legrosszabb időben érkező miniatűr hullámok egyre csak növelnek, a hajó fel is borulhat. A felborulás veszélyét növeli az a körülmény is, hogy a rezonancia közelében az elbillenés szöge már néhány lengés után eléri a stabilitás terjedelmét. A legjobb persze az lenne, ha minden oldalról jövő hullám a hajótest evezéstől bekövetkező dőléseit inkább csökkentené, ilyen azonban nem létezik, legfeljebb álmainkban.Minél kisebb egy hajó, a lengésideje is arányosan kisebb, így rövidebb hullámok is veszélyes lengéseket produkálhatnak. Nagyobb óceánjáró hajóknál a lengésidejüknek megfelelő hosszabb hullámok csak brutális viharoknál fordulnak elő, emellett a nagyobb hajók nagyobb sebességgel is haladnak az emberi erővel hajtott tengeri kajakokhoz arányosan mérve is, így szűkebb az a szektor, melyen belül előforduló hullámiránynál kell a rezonancia bekövetkezésétől tartanunk.Mikor érezhetjük mi magunk a rezonancia jelenségét a legtisztábban? Ha egy 30 cm vízvonalszélességű K1-es versenykajakba ülünk szerény kajakos tudással, és mellettünk 5 méterre elhúz zombik elől menekülő sebességgel ...
Pontok Rendszersúlypont Metacentrum Fixpont Vízkiszorítási súlypont Laterálfelület középpontja Oldalszélnek kitett felület súlypontja Távolságok Hosszanti (longitudinális) Vízvonalhosszúság Teljes hossz A vízvonalterület súlypontjának hosszanti helyzete Vízkiszorítás súlypontjának hosszirányú helyzete Harántirányú (transzverzális) A vízvonalszélesség Teljes szélesség Függőleges (vertikális) Szabadoldalmagasság Tetőpontmagasság Merülések: Legnagyobb merülés Elméleti- vagy szerkesztési (konstrukciós) merülés Első- és hátsó elméleti merülés Közepes merülés A hajó súlypontjának függőleges helyzete A vízkiszorítás súlypontjának függőleges helyzete Vonalak Vízvonal Gerincvonal Alapvonal Függélyek Kerületek Vízvonalkerület Bordakerületek Területek, felületek Bordaterületek, bordaterület-eloszlási görbék Teljes felület Laterálfelület Nedvesített felület Bordametszetek, bordametszetek, főborda Főborda vízvonal alatti területe Vízvonalkerületek által bezárt terület Vízvonalterületek különböző terheléseknél Térfogatok, ...