Keresés
 
Találatok Összesen 8 darab találat.
 Megjelenítés
Vízvonalteltség (Waterplane Area ) Jele: Cwp A vízvonalteltséget (vagy vízvonalterületi teltséget), ezt a szintén jellemző adatot úgy képezzük, hogy a kérdéses vízvonalterület nagyságát a köréje írható téglalap területével állítjuk arányba. Másképpen fogalmazva a vízvonalteltség azt mutatja meg, hogy az aktuális merüléshez tartozó vízvonalterület hányadrésze a köréje szerkesztett téglalapnak. Ez a terület a hasábos teltség számításához a legfontosabb. A fenti képletben a Cwp a vízvonalterület teltsége, az Awp a vízvonalterület, a nevezőben szereplő szorzat pedig a vízvonalszélességből és a mellső- és hátsó függélyek közti hosszból (a vízvonal hosszából) adódik. Nézzük hogy ezt a teltséget mire használhatjuk! A telt vízvonalú (nagy vízvonalteltségű) és éles keresztmetszetű főbordájú (kis főbordateltségű) hajók stabilitásai jók, de a csomagbefogadási képessége kicsiny. A telt vízvonal (nagy vízvonalteltség) és a telt főborda-keresztmetszet nagy stabilitást és nagy rakodóképességet eredményez (az áruszállító hajók ilyenek, tengeri kajaknál ez erőteljes sebességcsökkenést jelent) Az éles vízvonal (kis vízvonalteltség) és a telt (nagy teltségű) főborda-keresztmetszet kis állékonyságot de nagy rakodóképességet jelent (tengeri kajaknál érdemes errefelé törekedni) Éles (kis teltségű) vízvonal és éles (kis teltségű) főborda-keresztmetszet kis stabilitást és kis rakodóképességet jelent, de sebességi viszonyai kimagaslók. Ez az irányelv alkalmas versenykajakok tervezéséhez, de az irányelv alkalmazható ballasztokkal is ellátott vitorlások világrahozatalára is. ...
A teltségek olyan viszonyszámok, melyek arra adnak felvilágosítást, hogy a hajótest térfogata, vagy valamely jellemző felülete mekkora részét tölti ki egy köréje szerkeszthető általánosan ismert szabályos geometriai testalakzatnak, illetve síkidomnak. Gyakorlatilag ha veszel nagyon sok hajótestet, nézed a héjalásokat, egy idő után megpróbálsz arányokat felállítani valamilyen adathalmazból. Ezután az arányok arányait is vizsgálod, különösen, ha rájöttél bizonyos állandónak tűnő dolgokra. A teltségek így jöttek képbe tiszta matematikai következtetésekkel --- és mindez elég nagy múltra tekint vissza. A hengeres- és hasábos teltség után a vízvonalteltségek is érdekesek, mert ez utóbbiból több is van, különböző terheléseket is figyelembe véve. A főbordateltség sem maradhat ki, ezzel a teltségi adatokkal rengeteg dologra tudunk következtetni --- de ismét hangsúlyozzuk, hogy ez kevés: MINDEN egyéb hidrosztatikai adatra szükségünk van, ha pontosan meg akarjuk állapítani a hajónk viselkedését. A teltségek és egyéb adatok mindegyikét főleg a hajótest tervezésénél, illetve a kész hajó geometriai ellenőrzésénél alkalmazzák. Az egyes hajótípusok hosszú időn át a gyakorlati követelményeknek megfelelően fejlődött, és ez a tipizálódás végül oda vezetett, hogy a különböző rendeltetésű hajótípusoknál bizonyos méretarányok szűk határok közé szorultak és ezeknek legfőbb jellemzőivé váltak. Ezek a jellemző méretarányok még a főméretektől, vagyis a hajónagyságtól is alig függő értékek, így a tervezés kezdetén jól meg tudjuk választani őket, ha már a hajónagyság mibenlétén túljutottunk. Vigyázni kell arra, hogy tervezésnél a teltségek valamelyike nem választható meg tetszőlegesen, mert közöttük vannak bizonyos ,,belső'' összefüggések. A teltségértékek, melyek gyakorlatilag arányszámok, tehát nem függetlenek egymástól, mint ahogyan a hajótest egyetlen geometriai tulajdonsága sem. Például a hengeres teltség a hasábos és a főborateltségből adódik, amely pár soros levezetéssel egyszerűen ...
... minden hónap elejétől (...ezek itt nem linkek, ne klikkelgess!) Nevezetes pontok Rendszersúlypont Fixpont,Tetőpontmagasság Vízkiszorítási súlypont Laterálfelület középpont felület súlypontja Vízvonalhosszúság,Teljes hossz hosszirányú helyzet nevezetes arányok vízvonalszélesség,Teljes szélesség szabadoldal,Merülés,Legnagyobb merülés elméleti merülés Közepes merülés súlypont,vízkiszorítás Vízvonal,Gerincvonal,Alapvonal,Függélyek bordaterület,bordametszetek,főborda teljes felület,laterálfelület,nedvesített felület vízvonal alatt,Vízvonalterület,Vízvonalteltség Nevezetes pontok Rendszersúlypont Fixpont,Tetőpontmagasság Vízkiszorítási súlypont Laterálfelület középpont felület súlypontja Vízvonalhosszúság,Teljes hossz hosszirányú helyzet nevezetes arányok vízvonalszélesség,Teljes szélesség szabadoldal,Merülés,Legnagyobb merülés elméleti merülés Közepes merülés súlypont,vízkiszorítás ...
Főbordametszeti teltség (Midship Area Coeff). Jelölés: Cm Hasonlóképpen számítjuk ki, mint a vízvonalterület teltségét, de itt a kérdéses felület a főborda, annak is a víz alá merült része. A főbordateltség azt fejezi ki, hogy a főborda vízvonal alatti része hányadrésze a vízvonal alatti rész köré írható téglalapnak. A képletben a Cm értelemszerűen a főbordateltség jele, az Ax a főborda, azaz a legnagyobb területtel rendelkező borda vízvonal alatti felülete, a nevezőben szereplő felhőtlen szorzat pedig a vízvonalszélességből és a merülésből képződik. Nézzük sorban, mihez lehet köze a főbordateltségnek! A telt vízvonalú (nagy vízvonalteltségű) és éles keresztmetszetű főbordájú (kis főbordateltségű) hajók stabilitásai jók, de a csomagbefogadási képessége kicsiny. A telt vízvonal és a telt főborda-keresztmetszet (azaz nagy főbordateltség) nagy stabilitást és nagy rakodóképességet eredményez (az áruszállító hajók ilyenek, tengeri kajaknál ez erőteljes sebességcsökkenést jelent) Az éles (kis teltségű) vízvonal és a telt (nagy teltségű) főborda-keresztmetszet kis állékonyságot de nagy rakodóképességet jelent (tengeri kajaknál érdemes errefelé törekedni) Éles (kis teltségű) vízvonal és éles (kis teltségű) főborda-keresztmetszet kis stabilitást és kis rakodóképességet jelent, de sebességi viszonyai kimagaslók. Ez az irányelv alkalmas versenykajakok tervezéséhez, de az irányelv alkalmazható ballasztokkal is ellátott vitorlások világrahozatalára is ...
Laterálfelület teltsége (Lateral Plane Coeff.) A laterális felület egy sík, amit akkor látunk, ha a hajótest vízvonal alatti felületét merőlegesen rávetítjük a (függőleges) szimmetriasíkra. Az így kapott (laterál)felület a gerincvonal, és a (függőleges szimmetriasíkra merőleges) vízvonal síkja által közbezárt terület. Ezen síkvetület és a körérajzolt téglap aránya a laterálfelület teltsége. Az aránypár felírása tehát gyakorlatilag ugyanaz mint a főbordametszeti- és a vízvonalteltségnél. (A kép hibásan a teljes kék felületet jelzi laterálfelületnek.) Mire jó nekünk a laterálfelület teltsége? Ha a laterálfelületet a hajótest rendszersúlypontjánál kettéosztjuk, akkor a far felé eső területre számolhatunk egy teltséget külön. Minél nagyobb ennek az értéke, annál iránytartóbb a hajótest, persze az iránystabilitás mástól is függ. A teljes laterálfelület méretéhez alakítják ki a kormánylapát felületét. Amennyiben ez elmarad, a kormányozhatósággal problémák merülhetnek fel, pl. a Point 65 kajakok némelyikénél a manőverezhetőség enyhén szólva nem túl lezsírozott. A laterálfelület, és annak ,,kettéosztott'' teltsége az oldalszél következtében érezhető kitérítéseknél is hasznos lesz, de erről majd később... ...
Laterálfelület (Lateral Plane) A laterális felület egy sík, amit akkor látunk, ha a hajótest vízvonal alatti felületét merőlegesen rávetítjük a (függőleges) szimmetriasíkra. Az így kapott (laterál)felület a gerincvonal, és a (függőleges szimmetriasíkra merőleges) vízvonal síkja által közbezárt terület a szimmetriasíkon. A laterálfelületet általános szóhasználatban kajakoknál, nagyobb hajóknál mindig a víz alatti felületre értik, vitorlásoknál pedig a vízfelszín felettire. A laterálfelület és a körérajzolt téglap aránya a laterálfelület teltsége. Az aránypár felírása tehát gyakorlatilag ugyanaz mint a főbordametszeti- és a vízvonalteltségnél. (A kép hibásan a teljes kék felületet jelzi laterálfelületnek.) Sajnálatos módon téves az a felfogás, mely szerint a rosszul kialakított deck formája okozza a hajó szélben történő félrészeg forgását, kisodródását. A szörnyű valóság az, hogy a hiba a deck és a laterálfelület nem megfelelő összhangjában van, valamint a kajakos tudásszintjében... A laterálfelület szkeggel növelhető --- vagy csökkenthető, ha utóbbi esetben behúzzuk azt. Ilyenformán a hajótestünk ,,genetikai tulajdonságai'' változtathatóak. A kormánylapáttal olyan jellegű változásokat nem érhetünk el a laterálfelületen mint szkeggel, mert a kormánylapát nem mindig lépi túl lefelé az alapvonalat, vele együtt a hajó legalacsonyabb pontját. Mire jó nekünk a laterálfelület? Ha a laterálfelületet a hajótest rendszersúlypontjánál kettéosztjuk, akkor a far felé eső területre számolhatunk egy teltséget külön. Minél nagyobb ennek az értéke, annál iránytartóbb a hajótest, persze az iránystabilitás mástól is függ. A teljes laterálfelület méretéhez alakítják ki a kormánylapát felületét. Amennyiben ez elmarad, a kormányozhatósággal problémák merülhetnek fel, pl. a Point 65 kajakok némelyikénél a manőverezhetőség enyhén szólva nem túl lezsírozott. A laterálfelület százalékának függvényében határozzák meg a kormánylapát felületét. A ...
-- Hasábos teltség -- Hengeres teltség -- Vízvonalteltség -- Főbordametszeti teltség -- Laterálfelületi teltség -- Vízvonalterület teltsége -- Szélnek kitett felület teltsége ...
... súlyok Vízkiszorítás A hajótest becsült súlya Tipikusan kajakokra jellemző adatok Beülőkeret méretei, helyzete, mélysége Rocker ív Ülés magassága Kormányrendszer típusa Deck kötél- és heveder rendszere Teltségek Hasábos teltség Hengeres teltség Vízvonalteltség Főbordametszeti teltség Laterálfelületi teltség Vízvonalterület teltsége Szélnek kitett felület teltsége Hajók szilárdsága Hajógerinc Válaszfalak Kollíziós válaszfal Héj és a deck Orr és a far Beülőkeret szilárdságáról Szendvics-szerkezetek jelentőssége Nevezetes arányok Hossz és a szélesség aránya Nedvesített felüet és a vízkiszorítás aránya Merülés (draft) és vízvonalszélesség aránya Oldalmagasság és a hajótest szélessége közti arány Sebesség és a hajóhossz aránya Úszási helyzettel kapcsolatos adatok Hajók lengései Merülő lengések Harántirányú lengések Bukdácsolás Csellengés Csavarodás ...