Hajószerkezettani alapok

Hajószerkezettani alapok

Nem elég megnézni egy eladásokra optimalizált kajak-katalógust, majd sík vízen kipróbálni magát a kajakot, szükséges az is, hogy teljes terheléssel (csomagokkal) hullámos vízen is haladjunk vele, méghozzá legalább egy egyhetes tengeri kajaktúra alkalmával. Ekkor megtapasztalhatjuk saját bőrünkön, mire is képes a megvásárlásra szánt hajó.
--- Vajon tudjuk-e, hogy mindent megnéztünk, megtapasztaltunk, ami nekünk kell?
--- Ha igen, akkor értjük-e azt, rendelkezünk-e olyan ismeretekkel, melyek segítségével fel tudunk tenni kérdéseket?
Ennek szellemében kezdjük el a hajószerkezettani ismereteink bővítését, elsősorban a szakkifejezések tárgyalásával, melyek segítenek komolyabb szakszavak megértését is. Tapasztalatból tudom, hogy ezek nagy részével hazai kereskedők, hajóépítők sincsenek tisztában.

Biztosan érezhető egy idő múlva, hogy ha a kajakgyártók eladási katalógusaiba bizonyos adatok bekerülnének (például az összes hidrosztatikai adat), sokkal többet tudnánk megmondani a hajóról, kajakról még a próbaút előtt. Sokkal jobban, alaposabban össze tudnánk hasonlítani kajakokat csupán számok, arányok, arányok arányai alapján, nem kellene a szubjektív beállítottságú ,,megmondóemberekre'' hallgatni, akik sajnos esetleg azt sem tudják, mikor miről beszélnek --- persze teszik mindezt csupa jóindulattal, mert semmi okuk a vészt hozni ránk. Mindenkit meg kell hallgatnunk, de tudnunk kell önálló objektívebb véleményt is alkotni, ez meg elméleti tudás megszerzése nélkül nem megy, hiába van gyakorlatunk a kajakok, hajók lelki élete terén.
Azonban a gyártók sem ezek mindegyikét (csak egy részét), sem a stabilitásokra, ellenállásokra vonatkozó adatokat sem tüntetik fel sehol. A dolgokat nem csupán abban kell keresnünk, hogy esetleg hülyének néznek minket (valljuk be, sokszor joggal), hanem abban is, hogy még a gyártók is az eladásra vannak ösztönözve, a fogyasztói társadalom mozgatói rugdossák őket. Az meg végképp más kérdés, hogy esetleg azért nem tüntetik fel a hidrosztatikai adatokat, mert nem ők tervezték a hajót --- vagy mert a tervező külön díjat kért volna érte, azt meg a végfelhasználó még pindurka darabban sem fizette volna meg fölfelé, hiszen azt sem tudja mi az...

Deplacement hajó

Az a hajó (vagy egyéb úszótest, stég stb.), amelynek az úszási egyensúlyát döntő mértékben az archimédeszi (statikus) felhajtóerő biztosítja.
A kajakok, szkiffek túlnyomórészt ilyenek. Amennyiben egy kajakon hordszárny is van, a siklásig mindig deplacement hajó marad. De ez meredek történet. Add a comment

A hajóépítés filozófiája --- ahol minden elkezdődik

A hajóépítés olyan, mint egy élő organizmus.
Állandóan változás alatt áll, mert mindig mindenre található egy jobb megoldás.
Olyan ez, ahogy az élőlények is megtalálják a könnyebb létfenntartásukhoz az utat.
A tökéletes hajó megépítésének nincs semmi szabálya, mert ilyesmi nem létezik.
Mindig van egy ,,tökéletesebb'' a világon, legfeljebb még a csak a tervezőasztalon.

Talán hetente kigondolnak a világon valami új dolgot, amely célszerű lehet számunkra.
Az új ötleteket hasznosítják és tovább fejlesztik, majd beillesztik a gyártástechnológiák közé.
A hajót ezek közben nem érdekli hogyan építik meg és miből, mekkora küzdelem árán.
Ő kétféleképpen fog viselkedni: elsüllyed, vagy fennmarad.
Kitart mellettünk a vízen szélsőséges körülmények között is, vagy teljes kudarcot vall.
Köztes állapot nincs, legfeljebb az, hogy megválunk tőle.

Az élő organizmus ugyanezt teszi.
Nem érdekli, miből van az amit megesz, két dolog érdekli.
Felfordul-e tőle, vagy táplálni fogja.
Köztes állapot nincs, legfeljebb rá se néz.

Hajóépítés palánkolással
Add a comment

Bővebben: A hajóépítés filozófiája --- ahol minden elkezdődik

A Lloyd’s Register hajóosztályozó és a Lloyd’s biztosító kialakulása

A hajó stabilitása névre hallgató, folytatásos teleregényként tálalt írás-sorozatban a Lloyd's Regiszterről is volt szó, ahová emlékezetből írtam le szedett-vetett dolgaimat oly módon, hogy már azt sem bírtam megállapítani, mit honnan tudok.
Kevés helyen lehet jól összeállított anyagot olvasni arról hogy mi is rejlik a Lloyd's név körül, így álljon itt vágatlanul egy BME Hajók Tanszékéről áttükrözött anyag erről a témáról.
Az ok nagyon egyszerű: forráshiány miatt képtelen lennék bővíteni és saját szavaimmal leírni mindazt, amit erről tudni érdemes. A stabilitási cikksorozatnál én egy kicsit túlzottan aberráltan írtam a Lloyd's létéről (meg másról is) --- itt szó sem lesz beteg stílusról.

Mire jó mindez?
Érzékeltetni azt, hogy a tengeri- és vadvízi kajakok biztonsági- és egyéb elvárásai milyen szinten állnak jelenleg pl. az olajszállító tankerekhez képest... Lehet, hogy ez túlzás, de elgondolkodtató. A sportcélú evezés még erősen kognitív szinten áll, a vadvízi kajakozás meg végképp.

Remélem mindenki elnézi nekem a tartalomtükrözést, és sokan elolvassák ezt az írást is, hiszen elsősorban ez a cél.

--------
Add a comment

Bővebben: A Lloyd’s Register hajóosztályozó és a Lloyd’s biztosító kialakulása

Alkategóriák

Nevezetes pontok, vonalak, síkok, térfogatok

1

  • Pontok
    • Rendszersúlypont
    • Metacentrum
    • Fixpont
    • Vízkiszorítási súlypont
    • Laterálfelület középpontja
    • Oldalszélnek kitett felület súlypontja
Cikkek száma:
38
Nevezetes arányok, teltségek
  • -- Hasábos teltség
  • -- Hengeres teltség
  • -- Vízvonalteltség
  • -- Főbordametszeti teltség
  • -- Laterálfelületi teltség
  • -- Vízvonalterület teltsége
  • -- Szélnek kitett felület teltsége
Cikkek száma:
8