Lengések

Lengések

Ha valahol elbillen valami, akkor többnyire elborul, kivéve, ha az egy macska. De maradjunk inkább a tárgyaknál! Ha a tárgy ki van kötve valahova, akkor nem borul, a kötél meggátolja, visszabillen. Ha leng a tárgy, akkor nyomaték hatására belendül és folyamatosan leng egy ideig egy tengely körül. Ha gumikötélen leng, akkor pályája ,,nyúlik'' is. Ha vízen van a tárgy és billenő nyomaték éri (pl. oldalról átcsap kajakodon egy törőhullám), akkor --- tekintettel arra, hogy a hajó mechanikailag egy lengő tartó --- lengeni kezd a fentiek bonyolultságán túl még komplikáltabban. Igen ám, de milyen és hányféle nyomaték hatására? Itt kezd eldurvulni a helyzet, ráadásul mindez hozzájárul az összellenállás növekedéséhez, így egyáltalán nem mindegy, melyik nyomaték hatására hogyan viselkedik a héj.
Legelső tárgyaláskor vehetjük a billenő nyomaték után a merülő lengéseket, majd a bukdácsoló lengéseken át eljuthatunk a harántirányú lengésekig, végül a csellengésig (kacsázásnak is hívják), mely utóbbi egy függőleges tengely körül történik, hozzájárulva az iránystabilitáshoz vagy a szlalomképességhez. Mellékesen ez az egyetlen lengés, amely csak haladó hajótestnél figyelhető meg, amikor hosszirányú mozgásban vagyunk kajakunkkal.
Úgy képzelhetjük el mindezt egyszerűen, hogy a hajótesten (vagy a közelében) van néhány átmenő (vagy kitérő) egyenes, melyek helyzete, dőlésszöge állandóan változhat, és ezek körül bizonyos (szintén változó) nyomaték hatására kialakulnak a lengések. Ezeket pedig még modellezni is lehet, álomszerűen sikeres szimulációkkal.

Billenő nyomaték

Billenő nyomaték:
A hajó normál úszási helyzetéből oldalirányba (harántirányba), hossztengelye körül döntő nyomaték. Add a comment

Merülő lengések

 

Merülő lengések

(Sinkage)

 

 

Az alábbi szemléltető ábra figyelembevételével vegyünk fel egy koordinátarendszert úgy, hogy a kajak nyugalmi helyzetében az origo a hajótest rendszersúlypontjába essen! Ezután képzeljük el, hogy a kajakot valamilyen függőleges irányú erőhatás kimozdította nyugalmi helyzetéből. (Kenunál is tudunk ilyet szimulálni vízen, igen aktívan, ha van aki segédkezikk...) Az erőhatás megszűnése után a hajótesten (immár csak azon) függőleges irányú lengőmozgás keletkezik, ezt hívjuk merülő lengésnek, angolul Sinkage-nek.

A merülő lengések lengésideje a kajak hasábos- és hengeress teltségétől, valamint a merülés értékétől (draft) függ. A merülő lengések nem tárgyalhatók a bukdácsoló lengésektől eltekintve, mert a kétféle lengés minden esetben egyszerre lép fel.


Merülő lengések

 

Add a comment

A hajók, kajakok lengései

A tengerészek tolvajnyelvét használva, a tengeri kajakok alábbi mozgásait észlelhetjük abban az esetben, ha véletlenül víz van hajónk alatt és mi benne (kajakunk ülésén) standard módon vigyorogva és jámboran terpeszkedve ülünk.

A kajak (vagy egyéb hajó) teljes hosszában, a tengerfelszínnel párhuzamosan le-,és felemelkedik, időnként mélyen a vízbe süllyed. Szokás ezt merülő lengésnek is nevezni. Liftezés ( to lift )
A kajak (vagy egyéb hajó)oldalirányban jobbra-balra dülöngél (harántirányú lengés). Ennek periódus ideje, (egy-egy lengés két végpontja közötti időtartam) valamint a megdőlések mértéke a hajó stabilitásaitól (alak- és súlystabilitástól, ezeken belül inkább az elsődleges stabilitástól) függ. Rollázás ( to roll )
A kajak (vagy egyéb hajó), hosszirányban- keresztirányú szimmetriasíkjára merőlegesen- végez lengő mozgást , azaz mikor orra bemerül, fara kiemelkedik. Röviden bukdácsoló lengés a jelenség neve. Bukdácsolás (to pitch )
A kajak (vagy egyéb hajó), egy olyan függőleges tengely körül leng, amely átmey a rendszersúlyponton. A csellengés (kacsázás) csak haladó hajótestnél figyelhető meg, amikor hosszirányú mozgásban vagyunk. Csellengés (to sheer)
A kajak (vagy egyéb hajó) a fenti mozgásokat együttesen, összetetten végzi, vertikális irányban fel-le merül, közben körkörösen mozog, imbolyog (erre az összetett jelenségre később fog élni egy link, a fentiek már működnek). Csavarás (to twist)

A tengeri kajakok mozgása gyorsabb mint a nagyobb yachtoké, ráadásul erőteljesebb is (lásd a Froude-féle számot). A nagyobb hajók mozgása így lassúbb ugyan, de a méretekből adódóan nagyobb mértékű, hosszú ideig tartó lengéssorozat. A mozgás milyenségét nemcsak a hajó mérete, hanem a hajó rakománnyal terhelt állapota, azaz rendszersúlypontjának gerinc feletti magassága, a metacentrum helyzete, valamint a tenger állapota, a szél erőssége, a szélnek kitett laterál-felületek összegzett nagysága egyaránt befolyásolja --- bár tengeri kajaknál a szélnek kitett felület nem annyira jelentős, mint vitorlásoknál.

Stabilabb hajótest kemény, rövidebb idejű mozgásokat végezve hirtelen áll vissza egyensúlyi helyzetébe. A labilisabb hajó lágyan, hosszan leng. Ha a lengések végén a megdőlt állapot tartós marad és a hajó lassan, erőlködve kezd visszabillenni --- vészhelyzet állhat elő, mert a hajó esetleg fel is fordulhat. Mndenfajta ,,stabilitásra'' hivatkozó borulás a lengési jelenségekre vezethető vissza, arra, hogy a kajakos nem tudta megfelelő technikával orvosolni a helyzetet, és ebben a hajótest sem segített.

Add a comment

Bővebben: A hajók, kajakok lengései