A hipotézis

"Ha igaz az az állítás, mely szerint Európa történelme a görögökkel vette kezdetét, akkor igaz az is, hogy a görög történelem viszont Odüsszeusz világával kezdődött."
(M. I. Finley)

A hajózási szakközépiskolában kötelezõ olvasmányként el kellett olvasnunk az Odüsszeiát. Engem fõként a történet hajózási része fogott meg. Vajon az egy valóságos utazás volt? Ha igen, merre lehetett a lótuszevõk országa? Hol élhetett a küklopsz? El lehet-e jutni hajón Hádész birodalmába? - Efféle kérdések izgattak akkor, és foglalkoztatnak azóta is. Elvégeztem egy hatéves tengerészeti egyetemet, sokat hajóztam, oktattam, de Odüsszeuszról soha nem feledkeztem meg. Évekkel késõbb, amikor már foglalkozásommá vált a tengeri vitorlázás, ismét Odüsszeusz vonzáskörébe kerültem: elõbb négy esztendeig tartó elméleti kutatás, majd egy 6000 kilométeres autós elõkészítõ "feltáró expedíció", aztán végre május 14-én elindulhatott a 2000. évi Odüsszeusz Expedíció is, mégpedig a 15,5 méter hosszú Albatros nevû vitorláson. Én voltam a kapitány, és ez lett életem legnagyobb kalandja.

Odüsszeusz útvonala Bredford szerint
Bredford

Expediciónk célja az volt, hogy hajózási szempontok alapján azonosítsa Odüszszeusz bolyongásainak helyszíneit, azokat a helyeket, ahol a bátor görög sem tudta, merre is jár. Ez a " homéroszi földrajz" tudományos alapproblémája, amelyen több ezer éve vitatkoznak a legkülönbözõbb szakterületek tudósai. Vitáik nyomán eddig több mint nyolcvan elmélet született.

A legelfogadottabb E. Bredford útvonala (õ különben szintén tengerész volt), s mûve 1968-ban magyarul is megjelent a Megtalált Odüsszeusz címmel. Az angolok révkalauzkönyvei gyakran hivatkoznak az általa megnevezett helyszínekre. Az én útvonalamon azonosított helyszínek közül 16- ból 4 teljesen új, olyan, amelyrõl eddig senki sem tett említést, továbbá 7 helyszín dolgában pontosítottam Bredford elméletét. Ezek és a korábban azonosított helyszínek valódiságát bizonyítani is tudom. De mit mond el maga az Odüsszeia?

Forrás: vitorla.com (Élet és Tudomány cikk ---> PDF)

Kérdés kérdésre

Magukat az eseményeket csak Odüsszeusz elbeszélésébõl ismerjük, de õ nem nyújt semmi közvetlen bizonyítékot története valóságtartalmairól. Egyáltalán megtörtént-e, megtörténhetett-e ez az utazás?

Görög dalnok bronzfigurája a Kr. e. VIII. századból
912-1

Megfellebbezhetetlen érvnek kell elfogadnunk az évezredek alatt - lényegét illetõen - változatlanul ránk maradt, mai is meglátható, megmérhetõ és kalkulálható valóságot: a szigetek helyzetét, a földközi-tengeri partok felszabdaltságát, a tengerfenék viszonyát a felszínhez, a parti képzõdményeket, barlangok, sziklák, oldalak és falak sokaságát; az ide lejtõ, innen magasodó vonulatokat, a tenger mozgását, sõt a széljárás irányultságát szintén. Vajon járhatott-e itt meg itt hajóival a hõs, láthatta-e és hallhatta-e valahol a leírtakat, reális lehet-e a szóban forgó távolság?

Több, a jellegzetességét kövületként õrzõ "objektum", avagy éppenséggel ilyen tartalmú látszat (!) is meggyõzõen bizonyíthat, mint például az, hogy az Ustica szigetén lévõ Villagio Preistorico romváros melletti bronzos, ércszerûen csillogó sziklatömbök - mint egykor - ma is változatlanul megvannak.

Ha a valóság után kutatunk, az igazi értéket a hajózási információk hordozzák: a helyszínek közötti hajózások idõtartama, a szelek alapján a hajózások iránya és a helyszínek leírása. Például, ha 6 napig evezve jutottak el valahová, az jól meghatározza a hely távolságát. (Az ilyen jellegû távolságmérés a szárazföldre alkalmazva használatos volt felénk is, például "3 napi járóföldre van"). Ha ezek az odüsszeuszi távolságok és idõk csak egy kitalált világban, a képzelet szülöttei volnának, akkor ilyeneket mondtak volna, hogy például 77 napig, vagy 100 napig tartott az út, hiszen ezzel csak az út mesés hossza jut kifejezésre, s nincs tétje a nagyotmondásnak.

Ha a hajózási információk igazak, tényszerûek, akkor a távolságok és az irányok alapján egy ésszerû hajózási útvonalat kell kapnunk, mégpedig szakadások és ugrások nélkül. Ezt az egyes helyszíneken megemlített részleteknek kell megerõsíteniük, s ha ez mind a 16 helyszínre teljesül, akkor a kapott pontok egy bizonyos hajó- zás útvonalát határozzák meg. Hogy kié volt ez az útvonal? Nem tudom. Homérosz az õsi mondakörnek megfeleõen Odüsszeusznak nevezte ezt a bátor tengerészt. A kalandoknak is lehet valami valóságtartalmuk, de az útvonal meghatározásában nem fontosak, nem is tekintem feladatomnak, hogy ezt a kérdéskört vizsgáljam.

 

Az Albatros vitrolása. A kép alsó sarkában: egy bronzkori evezős hajó
912-3
A trójai faló egy korai (Kr.e. 670 tájáról) ábrázolása egy görög dombormûven
913-1

Hajómás helyett

12.170
Társaim álltak föl, vonták be a vásznat a fürge
bárkán és üregébe berakták, majd evezőkhöz
ülve a tengert fodrozták a fenyőfalapáttal.

4.355
...Pharos a neve ennek a földnek,
annyira messze, amennyit egy öblös bárka egész nap
fut be, ha hátulról sivitő szél fújja a vásznát;

9.546
akkor a fürge hajót odavontuk a parti fövenyre,
és mi magunk léptünk ki a tenger torlata mellett.
...S rózsás ujjával mikor eljött újra a Hajnal
Akkor a társaimat buzdítva parancsomat adtam,
Szálljanak ők is föl, oldják el a tatköteléket
Fölszálltak szaporán, evezők vellé telepedtek,
sorba leülve az ősz tengert evezőkkel ütötték.


(Devecseri Gábor fordítása)

Homérosz portréja
913-2

Thor Heyardal nevezetes expedícióival a kutatott korok hajózási módszereit mutatta be és bizonyította eredményességüket. Elõször jómagam is úgy véltem, hogy meg kellene építeni Odüsszeusz hajójának a mását, és azzal kellene útra kelni. De ezt a gondolatot hamarosan elvetettem. Odüsszeusz bolyongásait elsõsorban az idõjárás határozta meg, én pedig nem tudok megrendelni egy kilencnapos vihart, hatnapos szélcsendet, kilencnapos gyenge nyugati szelet stb. Minek rekonstruálni a hajót, ha az utazás nem reprodukálható. Egyébként is ismeretes, hogy az akkori görögök már hajóztak a szigetek között, sõt kereskedelmi útvonalak is léteztek. Így az én feladatom csak az volt, hogy azonosítsak tizenhat helyszínt, és meghatározzak egy hozzájuk illeszthetõ útvonalat.

Az útvonal meghatározásában a következő rendszert alkalmaztam: meg kell határozni a korabeli hajók hajózási tulajdonságait, majd ezek alapján az Odüsszeia szövege szerint azt, hogy hova juthattak el az adott hajózási viszonyok között. Az így valószínûsített helyszínen az Odüsszeia alapján még találnunk kell valamilyen megerõsítést (egy jellegzetes barlangot, hasonló szigetformát, különleges hajózási vagy tengerrajzi jelenséget stb.). Ha valóban helyesen azonosítottam egy helyszínt, akkor onnan egy tengerész számára logikus (vagy legalábbis megmagyarázható) útvonal vezessen a következõ helyszínhez.

Az odüsszeuszi hajók tulajdonságainak meghatározásához be kell határolnunk azt a kort, amikor az utazásra sor kerülhetett. Látszólag könnyű dolgunk van, hiszen Odüsszeusz és flottája a trójai háború után indult haza. De mikor volt maga a trójai háború? Nos, e háború időpontját már az ókortól nagyon sokan kutatták, ám azt nem sikerült meghatározniuk. Mint tudjuk, Schliemann az Iliász és az Odüsszeia szövege alapján 1870-ben ásatásokat kezdett a Dardanellák égei-tengeri bejáratában, és a mai Hissarliknál megtalálta az ókori Tróját. Ahogyan egyre mélyebbre ástak, kilenc különböző korú település került napvilágra. A legkorábbi, a Trója I. Kr. e. 3000 és 2500 között létezett. Schliemann a Trója II.-t tartotta a homéroszinak, mondván, hogy az Kr. e. 2500 és 2300 között létezett. Dörpfeld szerint a Trója VI. volt az "igazi", s az körülbelül Kr. e. 1700 és 1250 között állt. Ha a régészeti leleteket összevetjük az ókori tudósok adataival (1. táblázat), akkor a Trója VII. (körülbelül a Kr. e. 1250 és 1000 közötti időből) a legvalószínűbb Homérosz megénekelte város. Lakói kijavították a korábbi földrengés nyomait, s megindult a fejlődés. Ennek bizonyítéka az előkerült nagy számú mükénéi kerámia. A várost tűzvész pusztította el. Minthogy a tűzvész a régészek számára gyakran az idegen hódításnak, az ostromnak kézzelfogható emléke, C. W. Blegen ebben a rétegben látta az Iliász Trójáját. Az újabb és újabb régészeti kutatások napjainkig már tizenkét réteget tártak fel! A kérdés máig nem zárult le. Perdöntő adatok nincsenek birtokunkban. (Lehetséges, hogy a homéroszi háború nem is volt olyan fontos esemény? Mégsem Szép Heléna körül forgott egykor a világ?) A mükénéi kor végén aztán már megindult a tirrén térség gyarmatosítása, és akkor már Odüsszeusz is megnevezte volna az általa bejárt helyszínek görög településeit, és Djerba szigete nem lótuszevők földjeként került volna bele a világirodalomba. Ha ezt az összefüggést is figyelembe vesszük, az utazást legfeljebb a Kr. e. 900 tájára tehetjük, ez adja meg a legkésőbbi lehetséges időpontot. Összegezve: az Odüsszeusz utazása a Kr. e. XII-IX.század között lehetett.

Trója kilenc rétege
od8

 

1. táblázat
MIKOR ÉLT A TUDÓS,
ILLETVE KELETKEZETT
A FORRÁS
NÉV A TRÓJAI
HÁBORÚ
IDÔPONTJA
Kr. e. V. század
Kr. e. 430 táján
Kr. e. 430 után
Kr. e. V-IV. század
Kr. e. IV. század
Kr. e. IV. század
Kr. e III. század
Kr. e. III. század
Kr. e. III. század
Kr. e. III. század
idõszámításunk kezdete táján
Ktéziasz
Hérodotosz
Thuküdidész
Ephorosz
Dikaiarchosz
szamoszi Durisz
pároszi márvány-krónika
Timaiosz
Szusibiosz
Eratoszthenész
Sztrabón
Kr. e. 1183
Kr. e. 1266
Kr. e. 1266
Kr. e. 1135
Kr. e. 1212
Kr. e. 1344
Kr. e. 1209
Kr. e. 1193
Kr. e. 1171
Kr. e. 1183
Kr. e. 1135

 

Hátszéllel

Bronzkori hajóábrázolás
hajo2

Sajnos, ennek az idõszaknak a hajóiról nagyon keveset tudunk. Tárgyi bizonyítékként csupán néhány cserép és rajz került elõ, s ezek alapján nagyon nehéz megmondani, hogyan is hajóztak akkoriban a görögök. Ami biztosnak látszik, az a következõ: a trójai háború idején léteztek fõleg evezõvel és - "segédhajtómûként" - vitorlával haladó hosszú, aránylag keskeny hajók. Ezeket leggyakrabban hadi- és kalózhajóként, valamint kis tömegû értékes rakomány szállítására alkalmazták. A trójai háborúba vonuló görögök csakis hadihajókon mehettek, hiszen a kis-ázsiai kereskedõállamnak is volt flottája, amivel esetleg meg kellett ütközniük, továbbá a korabeli hadszervezetben a király kíséretét alkotó szabad harcosok egyúttal uralkodójuk hajójának az evezõsei is voltak, akárcsak jóval késõbb a vikingeknél.

Egy kereskedelmi és egy ötvenevezős hajó csatája
913-4

Az Iliász nyílt partszakaszon végrehajtott partraszállásként ábrázolja a görög inváziót: erre csakis az evezõs-vitorlás típus volt alkalmas, miként a seregnek nagyjában egy idõben, összefogott erõként való helyszínre szállítására is, a szelek szeszélyeitõl függetlenül. E hajók egy vagy két evezõsorosak (monera és diera) voltak. Legnagyobb hosszuk 20 és 30 méter között lehetett, a leggyakoribbnak a 12 és 20 méter közötti változat látszik. A hajók szélessége - a fennmaradt ábrák jellege miatt - olyan téma, amelyet a legtöbb kutató gondosan kerül. Ha Odüsszeusz hajóit 15-20 méter hoszszúnak vesszük, akkor az evezõs harcosok elhelyezéséhez a hajótestnek legalább 5-8 méter szélesnek kellett lennie. Formájára jellemzõ az erõs gerinc, de fölötte a test hamar kiszélesedik, majdnem úgy, mintha a gerincet egy lapos fenekû hajótestre utólag tették volna fel. Ez nyilvánvalóan a gyakori partra húzás miatti kompromisszum eredménye. A gerinc a vitorlázást segítette, míg a lapos fenék a hajó stabilitását növelte.

Abban minden szerzõ egyetért, hogy az evezésnek az idõjárás egyértelmû határokat szab. A tengeren a 18 kilométer/óra sebességû gyenge szél néhány óra elteltével akár 1 méter magas hullámokat kelthet, ami lehetetlenné teszi, hogy a sok evezõs öszszehangolt, ütemes munkát végezzen. Az evezõk kezelését és az evezõsök elrendezését egyébként csak az 1980-as évek óta ismerjük alaposabban, amikor is több két és három evezõsoros hajóreplikát építettek, és azokkal hetekig tartó kísérleteket végeztek. A gerincre épített fészekben egyetlen, lefektethetõ, alacsony árboc állt: alul egy keresztgerenda, azt oldalt egy-egy árbocmerevítõ kötél (tarcskötél) tartotta. Az árbocon két vitorlafelhúzó kötéllel (ejtõkötéllel) és egy felsõ vitorlarúddal egyetlen, fekvõ téglalap alakú keresztvitorlát mozgattak. Ez jellegzetesen hátszélvitorlázás, nagyon kevés manõverezési lehetõséggel és meglehetõsen instabil árboccal. A hajók - építési tulajdonságaik miatt - csak hátszélben vagy attól legfeljebb 45 fokos szögben eltérve tudtak vitorlázni. Ezzel a vitorlával az 5 csomó alatti sávba szokás becsülni a sebességet.

 

Elsõ kézbõl

2. táblázat. Az odüsszeuszi hajók személyzete
Létszám Beosztás
1 fő
2 fő
2 fő
20 fő
20 fő
2 fő
1 fő
10 fő
kapitány
kormányos
fedélzetmester
az első váltás evezős
a második váltás evezős
figyelő
szakács
harcos és tartalék
58 fő a teljes létszám
914-2

A sebesség meghatározására egy biztos adat az, amikor Odüsszeusz elmeséli a Krétáról a Nílushoz vezetõ utazását: " ... elhagytuk mi a tágterû Krétát,/ északi tiszta-erõs széllel szállva hajóztunk/ könnyen elõre, akár a folyóban. Baj nem is érte/ egy bárkámat sem: sértetlenül ülve pihentünk,/ kormányos meg a szél igazították csak a bárkát./ Bõvizû Aigüptosz folyamát ötödik nap elértük." (14. 252-257. sor)

Ez a távolság 308 tengeri mérföld, ha azt Kréta szigetének délkeleti pontjától, a Sidheros-foktól a Nílus torkolatáig mérjük (1 tengeri mérföld = 1852 méter). Ha az "ötödik napon" kifejezést a 4 napnál több, de legefljebb 5 napos idõtartamként kezeljük, akkor a hajók sebessége 4 nappal számolva naponta 77 tengeri mérföld = óránként 3,2 tengeri mérföld vagy 3,2 csomó, és 5 nappal számolva: naponta 61,6 tengeri mérföld, ami 2,6 csomós sebességnek felel meg (1 tengeri mérföld/óra = 1 csomó). Ennek alapján Odüsszeuszék hajóinak sebességét 2,7-3,2 csomó (átlagosan 3,0 csomó) közöttinek vehetjük, amikor is Homérosz kifejezése szerint a "kormányos meg a szél igazították csak a bárkát". Gyenge szélben átlagosan 0,5-1,5 csomós sebességgel számolhatunk. A megépült replikák alapján megállapítható, hogy evezve a hajók sebessége hosszú távon 1,0-1,5 csomó lehetett.

A hajókon lévõ személyek számáról a következõ információt kapjuk: "Jólábvértes társaimat két részre osztva,/ mindkét résznek egy-egy vezetõt rendeltem azonnal:/ én magam az egyik, s másik az isteni Eurülokhosz volt." (10. 203-205. sor) Majd két sorral lejjebb: "Útnak eredt, s a huszonkét társ vele, nagy zokogással." Tehát ekkor kétszer huszonhárman, azaz negyvenhatan voltak. Korábban hat tengerészt az iszmaroszi támadásban, hatot pedig a küklópszok szigetén veszítettek el, így az induló létszám ötvennyolc fõ lehetett. Ha Odüsszeusznak olyan hajója volt, amelyen tízen eveztek párban, akkor a személyzet a 2. táblázat adatai szerint alakulhatott. Ha a többi hajót is hasonló létszámúnak veszzük, akkor a flottán körülbelül 700 görög volt. Közülük egyedül Odüsszeusz tért haza.

 

"... a földrajztudománynak Homérosz az atyamestere"

A görög hajósok nem használtak mai értelemben vett iránytût. Hajózási térképük sem volt. Helyzetükrõl csak a csillagok állása alapján tudtak tájékozódni. Az idõ tájt az égbolt is másképpen nézett ki. A mai Sarkcsillag háromezer évvel ezelõtt 18 fokra volt az északi iránytól a csillagászok által precessziónak nevezett jelenség miatt. Odüsszeusz idejében az Északi-pólushoz legközelebb a Kisgöncöl második legfényesebb csillaga, a Kochab volt, s az 6 fokos pontossággal mutathatta az északi irányt és a földrajzi szélességet. De nincs olyan adatunk, amely bizonyítaná, hogy ezt használták, ilyen pontosságra törekedtek volna. Az ókorban az északi irányt - J. C. Houzeau csillagász szerint - a Nagy Medve (a Göncöl-szekér) csillagkép alapján hozzávetõlegesen határozták meg.

3. táblázat. Odüsszeusz utazásának idõrendje
915-1
Szakasz Hely Igazolható idő Várakozás
1.
2.
3.
4.
5.
6.
Trójától a Maléa-fokig tartó út
A Maléa-foktól Kirké szigetéig tartó út
Várakozás Kirkénél
Kirké szigetétől a Kalüpszó nimfáig tartó út
Várakozás Kalüpszónál
Kalüpszótól Ithakáig tartó út
18 nap
18 nap

61 nap

28 nap


1 év

7 év
Összesen: 181 nap 8 év

A görögök abban az idõben csak az Égei-tengeren hajóztak, ott is szigetrõl szigetre, mindössze a mai török partokig, vagyis csak addig, ahonnan még/már látni lehetett a következõ szigetet. Ezért olyan fontos egy-egy utazás részleteinek az elbeszélése: ezek eligazították a többi tengerészt is.

Helymeghatározást a mai értelemben nem végeztek: vagy ismerték a partot, amely mentén hajóztak, vagy felfedezõúton voltak. Ilyen, a Földközi-tenger nyugati medencéjében tett felfedezõút(ak)nak a leírása lehetett az Odüsszeia igazi magja. Amikor kutatásaim során eljutottam az ókori földrajztudós, Sztrabón Geographikájához, az meggyõzött engem arról, hogy a nézetem helyes. "... a földrajz tudománynak Homérosz az atyamestere" - olvasható mûvében. Meg kell jegyeznem, hogy ebben a korban volt még egy másik legendás utazás is: az Argó nevû hajón indultak útnak a Fekete-tengerre az argonauták (és Odüsszeusz apja, Laertész is) az aranygyapjúért.

A görögök éjszaka lehetõleg nem hajóztak, mivel akkor még nem voltak világítótornyok. (Csak az tudja, milyen félelmetes éjszaka az ismeretlen tenger, aki már átélte azt, hogy nem képes meghatározni a helyzetét.) Az ókori görög hajósok még naplemente elõtt kerestek maguknak egy biztonságos öblöt, partszakaszt, ahol kiköthettek és általában partra húzhatták a hajójukat.

Az Odüsszeiában Homérosz a szeleket az akkori görög nevük alapján nevezte meg. Ezek irányának ismerete nagyon fontos lesz majd, amikor meghatározzuk az Odüsszeusz által követett útirányt, vagy a viharban való sodródásának az irányát. Homérosz leggyakrabban a Boreászt, az északi szelet említi. Ezt ma Gregálénak, azaz Görögnek nevezik ebben a térségben.

 

Nyolc év igazolatlan

Az elõbbiek alapján pontos menetrendet, egy számítógépes útvonalat modelleztem. Ebben figyelembe vettem, hogy part mentén hajózva éjszakára hol, melyik öbölben állhatott meg az odüsszeuszi flotta, s figyelembe vettem az Odüsszeiában megemlített idõtartamokat. Ezek alapján Odüsszeusz bolyongása a 3. táblázatban felsorolt jól elkülöníthetõ szakaszokra bontható. A Kirkénél eltöltött 1 év, valamint a Kalipszónál eltöltött 7 év hossza teljesen önkényes.

Ha tõlem kérne igazolást Odüsszeusz Penelopé számára, akkor én ezt csak 181 napra tudnám kiadni.

od3

 

od1

Vass Tibor
okleveles navigátormérnök

vitorla.com (Élet és Tudomány cikk ---> PDF)

Hozzászólások: