EPIRB --- Vészhelyzeti Rádió Jeladó

Tegyük fel, hogy olyan típusú nem teljesen hétköznapi halandók számára tervezett utat, túrát szeretnénk megvalósítani, ami némi bonyodalommal járhat, ha baj képződik valami által. Ebben az esetben nem számíthatunk azonnal emberi- vagy kevésbé emberi segítségre, mert ilyesmi nincs a közelünkben. A nyílt víz nem olyan, mint egy kiépített sípálya...

Azonban az emberiség felfedezte a rádióhullámokat, az akkumulátort és néhány alumíniumdarabot holdként keringtet a Föld körül, mert utóbbiakat fel is tudta oda juttatni.

A továbbiakban nézzük hogy a technikai vívmányok segítségével mikre számíthatunk egy tengeri kajakos szóló túrán, ha beütne a baj!

Legelső lépésben az EPIRB rendszerekről lesz szó, majd folyamatosan rátérünk az egyéb javasolt felszerelésekre..

Emergency Position Indicating Radio Beacon. Az elnevezés önmagában nem mond semmit. A ,,vészhelyzeti rádió jeladó'' elnevezés többféle eszközt is takar, amely hajósoknál valami úszó alkalmatosságként jelenik meg: bójaként. A bólya egy olyan úszó tárgy, ami jelez valamit. Esetünkben nem vizuálisan a helyzetét mint a folyami bólyák, hanem rádióhullámok segítségével vészjelzéseket sugároznak műholdakon keresztül bizonyos vészhelyzeti központokba, melyek megteszik a szükséges intézkedéseket.

Kérdés az, hogy milyen intézkedésekről van szó, és a jeladó mikor aktiválódik, hogyan, és milyen igényei vannak ahhoz, hogy üzemképes is legyen.

Pontosítsuk egy kicsit a fogalmakat!

Az automata bójákat EPIRB-nek hívják, a szemelyi jelzőt általában PLB Personal Locator Beacon-nak, ami működésileg megegyezik az EPIRB bójákkal, de kisebbek, nem automatikusan aktiválódnak és rövidebb ideig (szabvány szerint -20 fokon minimum 24 órát keresztül) adják a jelet Tengeri kajakosnak a PLB pontosan megfelelő választás.
(A továbbiakban a két kifejezést csupán az egyszerűség kedvéért használjuk EPIRB-ként.)


Mikor indokolt tengeri kajakon az EPIRB megléte?

Tengeri kajakos szempontból ha igen kemény körülmények között vagyunk, akkor indokolt csupán az EPIRB használata. Mivel a kajakos ilyenkor szinte mindig elfoglalt, nem ér rá kolbászolni pl. töltöttség-ellenőrzéssel csak önmagával. A nagy fogyasztású, csillogó-villogó készülékek sem kerülhetnek a kajakba, mert egész egyszerűen nem férnének el, ráadásul kissé irreális lenne az hogy a mentő- és egyéb felszerelés 30-szor annyiba kerülne, mint maga a hajótest... Akkor is indokolt lehet az EPIRB megléte, ha a túra olyan létszámú, hogy a vezetők vészhelyzetben nem képesek a mentéseket biztosítani. (Ilyesmire eddig még nem volt példa, a magyar tengeri kajakosokat nem ilyen fából faragták...) A nagyobb áramfelvételű dolgok (műholdas telefon stb.) sem jöhetnek szóba, mert egy tengeri kajakon sem szélgenerátor, és a legtöbb esetben napcellás töltő sincs, bár ez utóbbira már igen szép számmal vannak lehetőségek...
A vízállóság az EPIRB esetében szinte létfontosságú, szerencsére mindegyik vízálló minimum 5 méterig és az ütésállóságuk is megbízható. Megnézve a jobb oldali képen látható robosztus testet, a látványa is sugallja a megbízhatóságot. Előfordulhat, hogy a formatervezőknek különleges feladata is az, hogy termékük bizalmat gerjesszen...
Általánosságban véve vitorlás és motoros hajóknál az EPIRB egy olyan vészjelző berendezés, mely a hajó elsüllyedésekor vizet érve automatikusan sugározni kezdi a vészjelzést. A 406 MHz frekvenciájú jeleket a COSPAS-SARSAT műholdrendszer veszi, majd továbbítja a földi mentési központoknak. A rádiójelek által a baleseti helyszín 3,7 km-es sugarú körrel behatárolható. Ez tehát tengerikajakos szempontból is elvárható, kivéve persze az aktiválás módszerét.

A korszerűbb EPIRB már GPS vevővel is fel van szerelve, ekkor a műholdnak küldött pozíció pontossága 120 m-re javul, így a mentési központ hamarabb ránk találhat.

Miért lényeges a GPS vevővel felszerelt EPIRB a tengeri kajakon?

--- Mert anélkül egy majdnem 4 km sugarú körben keres minket a hajó, és egy tengeri kajak durva körülmények között még 1 km-ről is alig látszik, különösen akkor, ha radarreflektor sincs rajta. Egy kiküldött pontos koordináta, a hozzá tartozó időpont, és az aktuális szélirány és áramlások ismeretében könnyebben ránk talál egy hajó. Persze más a helyzet a helikopternél, de az sem lát kristálytisztán mondjuk esőben.

Nem elhanyagolható az sem, hogy a GPS-szel felszerelt az EPIRB illetve PLB folyamatosan sugározza a jelet illetve 1 idő után átáll a 10-20 percenkénti pozíció adásra --- tehát nagyjából folyamatosan tudják hol vagy.

A lényeg mindenesetre az, hogy az EPIRB névre hallgató, barátságosan kis méretű és súlyú eszközzel elkerülhető hogy elsodrodás vagy egyéb előre nem látható balsiker esetén elvesszen az emberfia a nyílt tengeren (--- vagy bárhol a világon).

Természetesen vannak a dolognak hátrányai is, nem csupán sokatmondó előnyei.

Képzeljük el például, hogy ezen eszközöket néhány tudathasadt, vagy személyiségzavarral tuningolt egyedek, szervrendszer-összességek ugyanúgy használják, mint a telefonbetyárok a telefont mondjuk téves bombariasztás esetén! A helyi mentőegységek enyhén szólva felkoncolnak, ha tévedésből aktiváltad az EPIRB-et, és nem voltál képes arra, hogy lefújd a mentést, esetleg azt sem tudod, hogy azt miként kellene olyankor megtenned..
Lássuk részletesebben az EPIRB használatára vonatkozó dolgokat!

Hozzászólások: