Megvonási tünetek: remegő kezekkel várod egy nyílt kajaktesztnap eljövetelét...


Sokféleképpen nézhetsz meg valamit, miután elindultál tavasszal kolbászolni a nyílt napra kitett tengeri kajakok közé. Nézzük a szélsőséges lehetőségeket, mint pszichotikus félresikláson alapuló defektes eseteket!
  • Egyik az, amikor nem is vagy jelen, hanem lelkileg valami kretén dolgon jár a fejed, esetleg tavaszi ösztöneid működnek csupán.
  • Másik az, amikor a kajakokon jár ugyan a fejed és nézed is azokat, de nem tudod, mit kell nézned rajta, így inkább csak látod őket.
  • Harmadik vadabb. Nézed a hajókat és azt hiszed, jó dolgokat figyelsz meg rajta. Meggyőződésed az, hogy mást nem is kell nézni, és ehhez még ragaszkodsz is.
  • Negyedik menet olyan is lehet, hogy részben jó dolgokat nézel a hajón, de nézel olyat is, amit nem kéne, mégis mereven állítod, hogy minden dolog számít, amit te mondasz vagy vélsz a hajóról
  • Ötödik a teljes technikai sznobizmus, amikor csak hülyeségeket nézel és meg is vagy győződve arról, hogy igazad van, és ha valaki ellenszegül, azt hátba vágod a lapáttal.
  • Előfordulhat, hogy hülyeségeket nézel, de valójában nem érdekel hogy ki mit mond, mész a fejed után némán.
Szóval sok minden előfordulhat ezeken kívül is, de félretéve az aberrált bevezetést, aminek remélem semmi alapja sincs (mert ritka az, amikor egy tengeri kajakosról ennyi marhaságot állít valaki), álljon itt egy kis képgaléria, hogy miket érdemes végignézni egy tengeri kajakon, ha azt kényelmesnek találtad, és céljaidnak arra a bizonyos útra megfelel.

A forma...

Sose a hajó deckjén kezdd el a nézelődést, mert a hajó nem a levegőben úszik, hanem a vízfelszínen, így a vízvonal alatti térfogat a legfontosabb egy ilyen dögön. Ne csupán a hajó teljes szélességi adata járjon a fejedben amikor haladsz a főbordától az orr és a far felé, hanem a vízvonalszélesség! A vízvonal alatti térfogatok és a bordaalakok határoznak meg mindent, meg persze a gerincvonal íveltsége. Mindent. A stabilitást, de még az összellenállást is. a dögöt akkor látod kristálytisztán, ha kinyúvasztva a hátára fordítod, és úgy nézed meg. Előbb-utóbb rögzül benned a kép, hogy ilyen meg olyan seggű hajó hogyan viselkedett alattad a vízen.
tengeri kajak tesztnap

Összehasonlítások...


A hajókat egymás mellé rakva, és azokat összehasonlítva sok mindenre fény derülhet. Tologasd őket egymás mellett, mint az óvodában a Dömpert. Senki sem fog hülyének nézni, hiszen egy mérnök is ilyeneket csinál mondjuk hidak összehasonlításánál. Ha van a nyílt tesztnapon katalógus, és azokban hidrosztatikai adatokat is találsz, összehasonlíthatod azt nevezetesebb kajakok hidrosztatikai adataival.A főbb méretek közti nevezetes arányok alapján is következtethetsz bizonyos dolgokra, de csak becslés szintjén.


Rögzítőfülek, bikák...

A rögzítőfülek milyenek? Kibírják az összes gyilkos mozdulatodat, és jól leszorítják azt, amit alájuk akarsz szorítani? Ha pluszban felraksz hevedereket, ezek a fülek megfelelően vannak elhelyezve pont ott, ahol azokat használni akarod? Kompoozithajóknál mennyire áll ki ez a fülkészlet a hajóból? Egyáltalán fontos-e neked az, hogy süllyesztve legyenek ezek a kötélbikák? Milyen csavarral van rögzítve? Ha kompozithajó, akkor a gyár spórolt-e azzal, hogy kompozitcsavar helyett valami lemezcsavart használt? Szigetelés van-e a csavaroknál, vagy a furat nem átmenő? A kötélbikán hány kötélszár mehet át, és ha kötélvégződést akarsz oda, elfér-e a bika belsejében a csomó, hogy szép legyen a yachtod? --- csontra fel bírod húzni az embert, ha ilyeneket kérdezel tőle. Legyen alapos indokod erre, és inkább nézd meg magad.

A deck a cockpit mögötti részen...

Mi van a cockpit mögött? Feltétlenül kell-e menet közben egy olyan rekesz, amiből előrántod az esőkabátodat? kényelmesen zárható-e ez a fedél akár fél kézzel is? (Mert ha nem zárod és leesik, megtelhet vízzel a teljes hátsó tér, és az akkor jórészt elveszti a felhajtóerejét...) A fedél rögzítőzsinórja kívül van vezetve vagy belül? Be van-e süllyesztve a fedél kerete a hajótestbe vagy sem? (a süllyesztett az elveszi a belső térfogatot, a nem süllyesztett meg asszimetrikussá teszi a hajótestet, esztétikailag nem túl szép az utóbbi, de praktikus) Ha rakodónyílás van, el lehet-e helyezni mellette egy kis hordót, vannak-e barkácsolási lehetőségek? Van-e evezőlapátnak valami süllyesztett horony a decken kitámaszásokhoz, és ezeknél van-e heveder, ami alá beszorítható a toll vagy a nyél? Bírja-e a víznyomást a zárófedél, azaz rászorul-e valami gumi a deckre, vagy sem

Deck közvetlenül a cockpit előtti részen...

Cockpit előtti rész. Elfér-e a tájolód, a távcsöved, a térképed, a fényképeződ a decken magad előtt, esetleg még a vized is? Ha a vizet berakod a deckre szerelt hálóba, lekonyul-e az egész a saját súlyánál fogva a vízvonalig, vagy jól van kitalálva a rögzítés? Tudod-e darabonként is  rögzíteni a cuccaidat megfelelően, vagy egy újabb tárgy berámolásához nyitnod kell az összes többi biztonságos rögzítését is?, Íme egy bikasor az RTM Isac hajón, amely az egyik legszerelhetőbb tengeri kajak a világon. Rá akarsz valamit pluszban szerelni a hajódra? itt annyi bikát találsz, hogy a spanyolok az RTM-hez járnak a viadalokhoz bikákat toborozni...


Cockpit, avagy beülőnyílás, ahogy tetszik...

Sokan vagyunk úgy, hogy kajakozás közben ezzel a résszel vagyunk legszorosabb állapotban evezés közben, mert ide ülünk bele, hogy evezzünk. Hajónkkal történő testi kapcsolatunk itt nyilvánul meg. A keret lehet süllyesztett, de a hajótestből kiemelkedő is. Amelyik süllyesztve van, rendszerint a forma miatt erősebb,de ez nem mindig van így. Ahova még külön felraknak egy keretet, az nagyrészt amiatt van, mert erősíteni akarják a beülő körüli részt. Kompozithajóknál, vagy nem rotációs öntéssel készült polietilén hajóknál ez a megszokott. Nézzük meg azt is, hogy a sípcsontunkat nem szántja-e fel a keret, ha kiborulunk a hajóból. Ha igen, akkor lefaragható-e a hajóból annyi, hogy jó legyen nekünk.
Az ülésről itt nem írok semmit. Ennél röviden az a lényeg, hogy átlagos testalkatú embereknél a csípőt kell jól tartania a teljes ülésrendszernek, nem csupán a derekat, mert ha a csípődet fogja valami, akkor bírod igazán a hosszú távú evezést. Láttam már megkattanni egy alapjában véve erős embert egy amerikai hájtömegnek tervezett ülésbe gyógyítva, fejzöldítő tud lenni egy rosszul megválasztott ülés.

Rakodónyílások...

Többféle megoldást találtak ki. Sajnos a tegeralattjárókra tervezett nyílászárókat még nem portolták a tengeri kajakokra, így arról fényképek itt nem állhatnak. Általában kétfélét lehet látni kajakokon. Egyiket fagyott állapotban is felteszed kesztyűvel, ez a neoprénes megoldás. Van olyan is, ami egy pontosan tervezett, precízen beállított hőtágulással rendelkező gumi, ami ráfeszül egy megfelelően kialakított keretre. Ez képes ellenállni a víznyomásnak is, tehát bátran eszkimózhatunk vele, ha nem nyújtottuk szét a gumit, nem lesz beázásunk. A két verzió hasznosságáról vallásháborút lehet elindítani, a veszekedő felek hamar a lapáttal ütik egymást. Néha arra is képesek, hogy a fagyott gumilapot kesztyűben visszarakják a hajóra csak azért, hogy a gumi babaságát bizonygassák a neoprénesekkel szemben. Egyébként a gumi valóban hamarabb visszarakható, és ha az ember háta mögött is van egy kis raklapfedél, azt valóban könnyebb fél kézzel visszarakni, mint egy nyamvadt neoprént két kézzel... Na, indulhat a vallásháború, nesztek :-)

Kormányrendszerek...

A vallásháború egy másik szakasza. Külön tengeri kajakos fórumok foglalkoznak azzal, hogy melyik a jobb, a szkeg vagy a kormánylapát, esetleg a kettő vegyes alkalmazása vagy kombinációja. Ennek járj utána magad. Ha jól tudom ezen a portálon is van már valami a hajók elméleténél az iránystabilitásról, ott el lehet indulni a kormánylapátok felé. Különösen ajánlott a csellengéssel, avagy kacsázással kapcsolatos írás, amely rá tud vezetni, mennyire bonyolult dolgokról van szó.
A divat itt különleges borzalmakat produkált már. A külső kormánylapátok evolválódása a guillotine bárd vagy a gyilkolóbárd felé elemi erővel elindult, de hogy a hatásfok is növekedjen esetleg a felület és a súly csökkenésével, az már tabu. Ahhoz keményen számolniuk kellene a mérnököknek, de az eladhatóság többet ér. Egy jól kinéző tengeri kajakkal ugyanis egy háremnyi nő tódulhat felénk, ha kikötnénk vele az afrikai partoknál --- nem mindegy, hogy néz ki a hajónk...

Az orr íveltsége és tömpessége...

Ha banánorrú, felfelé ívelő az orr, a hajó a frontális ütközéseket jobban fogja bírni, így éles orrkialakítás is szóba jöhet. Ha az orr nem felfelé ívelő, a belépő él tompább, sajnos az összellenállás kárára. Ívelt hajóorral könnyebb felfutni egy úszó jégtáblára, kikerülve a nagyobb kavarodásokat. Nagyon éles belépőélt általában a karbonhajóknál láthatunk, a polietilénnél nem. Az orr és far kialakítása után rá lehet térni a kajakok teltségeire, a sebességekre (azaz az összellenállás mibelétére). A sebességvizsgálatoknál sose feledd, hogy valójában az összellenállást kell nézned, és ezt különböző sebességeknél, különböző terheléssel! Azonos tiszatavi kolbászolós sebességgel minden kajaknak nagyjából egyforma az összellenállása, a különbségek a versenytempónál derülnek ki, de ott aztán nagyon! Érdekes olvasmány lehet a Froude-számokról szóló írás is, amely egy kis kajakot sebesség szempontjából képes összevetni egy óceánjáróval...




A tesztnapra érdemes felkészülnöd minden konkrét kérdéseddel, hogy ott ezeket fel is tudd tenni.

Talán röviden annyit lehetne még egyszer elmondani (fent egyszer már megtettük), hogy a hajó- vagy kajakvételnél nem feltétlenül a deck és a beülőnyílás csillogásait, formatervezők által bennünk gerjesztett érzelmi elváltozásainkat kell nézni és élvezni, hanem a kajak vízvonal alatti részét, tehát gyakorlatilag a hajó seggét, mert azon siklik a hajó. Párválasztásnál sem a csillogó dolgokat nézzük, mert az legtöbbször megtévesztő, gondoljuk ezt végig behatóbban...

További kellemes mindenfélét...

Hozzászólások:

Helyszínekkel kapcsolatos írások

contentmap_module