Hierarchikus tartalomszűrő

(A -Szűrő- gomb listáz mindent a témában)

Az alábbiakban olyan hidrosztatikai adatokat böngészhetünk, melyeket a gyártók és forgalmazók nem mondanak meg halandóknak akkor sem, ha a műhelyük előtti teret söprögetjük kínunkban. Az itteni adatokat a hajótervező mérnökök írták össze statisztikai- és egyéb megfontolások alapján, a mindenkori cél elsősorban a héjak összellenállás-számításának megkönnyítése. (A stabilitások számításához ennél sokkal többre van szükség, arról itt nem lesz szó.)

A táblázatban az is kiderül, hogy mennyi minden szükséges ahhoz, hogy egy kajakról megállapíthassa valaki, mennyire lesz ,,gyors''. Később a már sok-sok éve kiforrott algoritmusokról is lesz itt olvasható valami.

Az alant szereplő írás megértéséhez mindenek előtt ajánlott a teljes hajószerkezettani fogalmak tisztázása, ezek nélkül itt minden érthetetlen lesz. Az ellenállásokról is érdemes olvasni, annak tisztázása miatt, hogy a későbbiekben ne a laikus szóhasználattal beszéljünk csupán ,,sebességről'', hanem inkább ,,összellenállásról''. (link pár sorral lejjebb).

Nehéz falat lesz.

Amit mindenképpen már az elején érdemes tudni: amikor kajakok sebességéről van szó, akkor az ellenállások számításáról beszélünk, és ezek összegének hajónkénti összehasonlításáról. Tehát hiába számoltuk ki kajakunk összellenállását különböző haladási sebességeknél, falra kenhetjük, ha nem tudjuk számításainkat más hajók, kajakok adataihoz viszonyítani. Tehát ha saját kajakunk összellenállására vagyunk kíváncsiak, kiszámoljuk amit kell, és keresünk forrást arra vonatkozóan, hogy más számunkra nevesebb hajóknál ugyanaz az algoritmus mit mond... A végén láss csodát: a legelső próbaevezés után kiderül, hogy semmi sem volt hiába, küzdelmünk nem volt felesleges...

Miután biztosak vagyunk abban, hogy a nevezetes arányokat is átnéztük a hajószerkezettani alapfogalmak után, megnézhetjük, hogy mit kezdhetünk ezekkel. A sebesség/hajóellenállás tesztekre a KAPER/Winters algoritmust fejlesztették ki, ezt használja a legtöbb hajótervező program. Ez az algoritmus nemrég tovább lett fejlesztve, és tapasztalati úton egyre több kajak jellemző geometriai adatait felhasználva egy sokkal több paraméterből kiinduló másik algoritmust fejlesztettek ki, melyet Matt Broze-nek köszönhetünk. Eljárása 1999-ben látott napvilágot John Winters algoritmusának evolúciójaként. (Később a két algoritmust összehasonlítjuk, de nem most...) A közel 40 darab tengeri kajak hidrosztatikai adataiért köszönet Matt Broze-nak.

Az alábbi tartalom csak megrögzött megszállottaknak szól, ha nem érzed magad annak, olvass most valami márt kérlek...

A táblázatban szereplő rövidítések magyarázatára egy előzetes kisebb táblázatot kell végignéznünk:

A táblázatban szereplő rövidítések magyarázata

  • LWL=vízvonal hossza (ft),
  • BWL=vízvonal szélessége (ft),
  • LOA =teljes hajóhossz,
  • BOA=teljes szélesség,
  • H=merülés (ft),
  • W.S.=nedvesített felület (sq.ft),
  • Cp=hengeres teltség,
  • Disp.=vízkiszorítás (lb.),
  • le=vízvonalterület belépőélének félszöge (fokban),
  • lx=vízvonalterület kilépőélének félszöge (fokban),
  • LCB=Vízkiszorítási súlypont hosszanti helyzete (százalékban),
  • At/Ax=A héj nedvesített felületének és a főborda nedvesített felületének hányadosa,
  • Cx=főbordateltség.,
  • Cb=hasábos teltség.
A táblázatban szereplő (nem metrikus) mértékegységek átváltása:
1 nemzetközi láb ( ft ) = 0,3048 m
1 négyzetláb ( sq ft ) = 9,290 304·10−2
font ( lb ) = 0,373 241 721 6 kg
csomó ( kn ) = 0,514 m/s
1 lbs = 454 g

Néhány tucat kajak, és katalógusban sem található adatai

Az összehasonlító táblázat

Az Aquaterra Chinook (első sor) bevitele a KAPER-algoritmusba

első sor a fenti táblázatból

Az Aquaterra KAPER algoritmusa grafikonon

kiértékelt grafikon

Szegény Aquaterra Chinook névre hallgató kajakot ezzel kiveséztük a fenti táblázat alapján. Matt Broze algoritmusára azonban itt most nem kerül sor, az lenni túl magasröptű.
Az mindenesetre kiderült, hogy hajótervező mérnökök előtt valahogy így fest egy tengeri kajak ,,sebessége'' (használjuk inkább ezt: ,,különböző haladási sebességeknél mért összellenállás''), ezeket hasonlítják össze különböző terhelésekkel mindenféle egyéb hajótestekkel, melyek kiértékelése már megtörtént. A méréseket általában üresen, valamint egy 80 kg súlyú kajakosra végzik el, de érdekes módon sem ezt, sem más ,,sebességre'' utaló kicsi katalógus-ikonon nem tüntetnek fel terhelésekre vonatkozó adatokat...
Ha a fogyasztói társadalom tagjainak egy kajaknál ,,gyorsaság'' helyett ,,különböző haladási sebességeknél mért összellenállásról'' kezdesz el beszélni, kirohan az ajtón és nem vesz tőled kajakot, sőt, elmond mindenfélének...
Kísérletezni mindig nagy öröm, számolgassunk ellenállásokat terhelt hajóval is, csomagokkal együtt!

Tehát az egyszerűbb jellegű összellenállás-számításhoz nem kell mást tudnod, csak a fentebb leírtak alapján a vízvonalhosszt- és szélességet, a vízkiszorításodat, a vízkiszorítás súlypontjának helyzetét, a hengeres teltséget (meg még amit fentebb a ,,Input variables'' helyen láthatunk) --- és ezen adatok alapján a nem túl bonyolultabb KAPER algoritmus elvégezhető. Ahhoz viszont hogy már ezeket meg tudd határozni, rengeteg ismeretanyagra kell szert tenned.
Broze algoritmusa már kegyetlenebb, mert a KAPER-nál több induló paramétert használ. Ezt a bekezdést most abbahagyom, majd tovább írom.


A dolgok itt kezdenek még bonyolultabbá válni...

Have a nice day...
8=)

Hozzászólások: