Hierarchikus tartalomszűrő

(A -Szűrő- gomb listáz mindent a témában)

 

Vízvonal

(WL)

(itt csak a vízvonalhossz, az LWL látható...)


Egy bizonyos úszási helyzetnél egy víz szintjével egybeeső (elméleti) metszősík és a hajótest héjának metszésvonala.

Kajakoknál és fahajóknál a héj külső felületét kell értelmezni --- jó tudni, hogy pl. acélhajónál a héjalás belső felületén számolgatnak.

Jele WL, ez elé szoktak rakni valami egyéb jelet, amely meghatározza a vízvonal jellegét (pl. CWL: konstrukciós vízvonal).

A kajak vízvonala (ha alaposabban belegondolunk) egy elméleti síkidomot határol (azért elméleti, mert a gyakorlatvan sík víz nincs), melynek területe is van, ez lesz a vízvonalterület. Ezen síkidomnak szélessége és hossza is van, ezek a vízvonalszélességgel (BWL) és a vízvonalhosszal (LWL) lesznek meghatározva.  Ezeket az adatokat rendszerint nem adják meg a tengeri kajakok eladási katalógusaiban, csupán a tervezők körében (zárt rendszerben) futkosó hidrosztatikai táblázatokból lehet hozzáférni ehhez az adatokhoz. A vízvonalszélesség nem mindig azonos egy kajaknál a teljes szélességgel --- és ez elég rendesen becsapja az embert ha stabilitásnál laikus módon gondolkodik.

Többféle vízvonalat különböztethetünk meg, így bonyolódik minden.

1. Konstrukciós (szerkesztési) vízvonal

Jele CWL. Ezt a vízvonalat láthatjuk tervrajzokon, ez az, amihez a mérnökök bizonyos dolgokat viszonyítanak, afféle abszolút elméleti szinten betervezett vízvonal, amely bizonyos terheléseknél és úszási helyzeteknél véletlenül sem lesz ott ahol éppen van. 

2. Terhelési vízvonalak

Ebből sokféle van, attól függően, hová mennyi rakományt pakoltunk és hogy benne ülünk-e a kajakban vagy sem.

Képzeljük el azt a tényt, hogy ahány túrára indulunk, annyiféleképpen pakoljuk meg kajakunkat, és ennek függvényében változik a merülés és a vízvonal alakja. A hajógeometriai számításokat az összellenállási- és stabilitási számításoknál ettől függően kell végignéznünk.

Abban az esetben, ha egy kajak-eladási katalógusban vagy egy szakfolyóirat megfelelő oldalán kiértékeléseket találunk de nem olvasható hogy mindez milyen terheléseknél lett megfigyelve, lapozzunk tovább, mert újságírói süketelésnek lehetünk szemtanúi némi marketingfogással fűszerezve.

A stabilitási vizsgálatokat általában hatféle terhelésnél számolgatják tengeri kajakok esetében. A KAPER/Winters vagy Broze/Taylor algoritmus is különböző haladási sebességeknél méri a hajótest vízvonal alatti rézének összellenállását, így ott a vízvonal alakja, így a vízvonal alatti rész térfogata meghatározó.

A harántirányú stabilitási vizsgálatok tengeri kajakoknál esősorban nem a súlystabilitásra, hanem az alaki stabilitásra vonatkoznak, amelynél a statikus stabilitási görbén túl a dinamikusra is igényt tarthatunk. A vízvonalszélesség itt is létfeltétel, hosszirányú stabilitás esetében (vadvízi kajakoknál) még a vízvonalhossz is számít valamit, bár a vadvízi kajakok egyes vélemények szerint a hajózás történetében még erősen kognitív szinten állnak, gyakorlatilag nincsenek rájuk kiforrott algoritmusok, melyekkel egzakt módon lehetne kísérletezni a tervezőasztalon.

Különböző terhelések esetén a vízvonalak által adott adatok állandóan változnak. Ezek a következők:

  • vízvonalszélesség (jele: BWL)
  • vízvonalhosszúság (jele: LWL)
  • a vízvonalterület súlypontjának hosszanti helyzete (jele: FWL)
  • vízvonalterületi teltség (jele: Cwp)

(Ezen négy adat csupán a ,,vízvonal'' szót tartalmazó nevek halmaza, tisztában kell lennünk azzal, hogy eltérő terhelésnél majdnem minden megváltozik, csak néhány befolyásolhatatlan hajógeometriai adat nem --- pl. telje szélesség stb.)

3. Vízvonalak hullámos vízen

Ez az ami kiveri a biztosítékot. Több kisebb CAD tervezőprogram laikusok számára használhatatlanná kezd válni, annyi mindent kell ismerni, hogy sokunk szellemi képességei határához érkezhet...

Egyelőre ennek tárgyalására itt nem térünk ki, azonban a helyzet bonyolultságára történő kitérésként ajánlhatjuk ezen témaköröket:

  • Ellenállás hullámos vízen
  • Hajóépítés hi-tech módszerekkel, avagy a komputerizált világ kihasználása kajaképítésekre --- bevezetés
  • A hajók, kajakok lengései
  • Harántirányú lengések
  • Bukdácsoló lengések
  • Merülő lengések
  • Csellengés --- avagy az iránystabilis állapottól történő akaratlan eltérés
  • Rezonancia és a tengeri kajakok

Hozzászólások: