Hierarchikus tartalomszűrő

(A -Szűrő- gomb listáz mindent a témában)

,,Mi lehet egyszerűbb a stabilitás fogalmánál? Csak beleülsz a kajakodba, bekapcsolod összérzékszervi rendszeredet, majd azt mondod, hogy stabil vagy nem stabil...''
--- mondja a legtöbb ember, még azok is, akik rendszeresen megfordulnak különböző hajónemekben mindenféle vízitúrán vagy kiránduláson.

A stabilitás szinte mindig az első, amely megérinti a kajakost, amikor testközelbe kerül egy újabb hajóval. Ha valami nem tetszik ezzel kapcsolatosan neki, akkor a kajaktól rövid időn belül megválik. Minden ember szeretne tudni a stabilitásról valamit, amely meggyőzi őt arról, hogy a hajó nem fogja őt cserbenhagyni, és legtöbb esetben a hajónak ezt a jellemző tulajdonságát megbízásos alapokra helyezik, az információk szájról szájra terjednek. A jó választás legtöbb esetben nem azon múlik kitől kérdez az ember, hanem a vakszerencsétől. A legritkább esetben kezdenek el a tengerikajakos vásárlók gondolkodni.

A forgalmazók, gyártók katalógusaiban szereplő összehasonlító mutatók, kis színes ,,stabilitás foka'' elnevezésű táblázatocska mosópor-reklám szintű információt tartalmaz mondjuk 1-5-ig egy skálán. Mintha a stabilitás fogalma ilyen egyszerű lenne. (Itt jegyzem meg, a stabilitásról és a hajók elméletéről jómagam is mikulás-szinten mesélek, mert matthülye vagyok hozzá...)
Olyasmiről, hogy létezik ,,stabilitási görbe'' is amely jellemez egy hajót, kajakot, a legtöbben nem is hallottak. Egy ilyen összetett függvénygörbe jóval több információt rejt magában, mint amennyit egy katalógusban le lehetne írni, mégsem találkozhatunk vele sehol. Ezt azzal is magyarázzák, hogy aki igazán tud evezni, annál nincs jelentőssége a tájékoztató jellegű, a hajó képességeit tartalmazó görbére.

A tévhitek elkerülése érdekében egy firkálmány-sorozat szerepel itt, amely egymásra épülve tárgyalja az egyre bonyolultabb dolgokat. Amikor elkezdtem ezekkel kolbászolni, néhányszor elölről kellett volna kezdenem minden írást, így előfordulhat, hogy néhány dologról kétszer teszek említést. Sebaj...

Az elméleti kérdésekben szereplő abszolút alapfogalmak a következők.

Labilis egyensúlyi helyzet

---a hajótest kis erőváltozás nagy elmozdulást eredményez, megszűnése után nem tér vissza az eredeti egyensúlyi helyzetébe.

Stabil (stabilis) egyensúlyi helyzet

---a hajótest kis erőváltozásra elmozdul, de megszűnése után visszatér az eredeti egyensúlyi helyzetébe.

Indifferens egyensúlyi helyzet

---a hajótest kis erőváltozás kis elmozdulást eredményez, megszűnése után nem tér vissza az eredeti helyzetbe, de egyensúlyban marad.

 

Az abszolút alapfogalmak mellett meg kell jegyeznünk azt is, hogy általában alaki stabilitásról beszélünk tengeri kajakok esetében, nem pedig súlystabilitásról.

Másik igen fontos dolog --- amely igen gyakran megfordul a szóhasználatban --- az az elsődleges- és másodlagos stabilitás. Ez a szóhasználat nagyon keveset mond, manapság nem mindenki használja. A kettő közötti lényeges különbség nem csupán az, hogy az egyik kis dőlésszögeknél jelentkezik a másik meg nagyobbnál. A lényeges eltérés a kettő között az, hogy a másodlagos stabilitásnál a harántirányú döntéseknél a vízvonalak már nem a szimmetriasíkon metsződnek. A másodlagos stabilitás szerepe egy bizonyos dőlési szögön túl érezhető, erre vonatkozó adatokat viszont a kajakok eladási katalógusaiban nem találunk.


Egy hajó, kajak tervezésénél arra kell törekedni, hogy az összellenállás szempontjából legkedvezőbb úszáshelyzetben essenek azonos függőlegesbe a rendszersúlypont és a vízkiszorítási súlypont hatásvonalai. Tehát mikor legstabilabb a hajótest, akkor legyen a legkisebb ellenállása haladás közben. Ezt a gyártók nem mindig érik el sikeresen, elég arra gondolni, ha egy tengeri kajakot nem megfelően pakolnak tele emberrel vagy csomagokkal... A gyártók legtöbb esetben azt sem adják meg, hogy mekkora a rakterek terhelhetősége külön-külön.

Hozzászólások: