Hierarchikus tartalomszűrő

(A -Szűrő- gomb listáz mindent a témában)

A csellengés egyfajta félrészeg mozgás a vízen., röviden a haladó hajónak a szél, oldaláramlás és hullámzás okozta ismétlődő irányeltérése a hajótestre ható erők következtében. A csellengés egy lengésfajta, amely a hajótest egy függőleges tengelye körül történik.

A csellengést hajósok kacsázásnak is nevezik, amely nem kacsavadászatot vagy gumikacsával történő pajkos játszadozást takar, hanem valami ,,szörnyű'' elméletet, különösen, ha kombináljuk némi hullámmozgással....

A dolgok főleg az iránystabilitással kapcsolatosak. (---ajánlatos azzal kapcsolatosan is mindent átolvasni.)

Síma vízfelületen nem túl kiforrott tervezési- vagy építési problémák miatt bekövetkező periodikus (hol jobb, hol bal oldalon történő) örvényleválások, vagy esetleg rossz kajakos evezéstechnika okozhat csellengési hajlamot, minek következtében a kajak --- mintha kötelező lenne neki --- elindul egyik irányba, és valami ,,megfoghatatlan erő'' akár még teljesen ki is fordítja.

Különösen kezdő kajakosok érzik át (átírt népdalokat orrhangon énekelve) ezt a helyzetet, amikor a Dunán autodidakta módszerekre támaszkodva beleüllnek tizenévesen egy TK1-es kajakba. (Mindenki átél ilyesmit.)

Megfelelő iránystabilitással rendelkező kajakoknál azonban a fenti okokból keletkező csellengés nagyon korlátozott, már csak azért is, mert függőleges tengelyre vonatkozó tehetetlenségi nyomaték tetemes volta miatt idő nincs a csellengő mozgás kialakulására.

A dolgok akkor bonyolódnak, ha a függőleges tengely körüli lengések hullámos vízen történnek. Ekkor több hatás éri a tengeri kajakunkat:

  1. Egyenlőtlen hidrosztatikus víznyomás a hajó két oldalán (egyértelműen a hullámok miatt)
  2. A vízrészecskék hullámzásban fellépő forgómozgásából eredő dinamikus erőhatások
  3. Girosztatikus erőpár hatása
  4. Hullámmozgás következtében (sokszor stabilizálási céllal) nem egyenletes evezéstechnika,

A kacsázás iránti hajlam eleve kevesebb, ha az átlagosnál nagyobb a kormánylapát felülete és ha a hajó fartrimmel úszik. Van gyártó (pl. Prijon), amelyik azért rak ló méretű kormánylapátot a kajakjára, hogy pont a kacsa mivoltot szüntesse meg. (Ez egy szomorú tény sajnos.) Azonban ezek a hajómodellek többségükben adnak valami mást is, ami viszont jó, például a ló méretű kormánylapát mellé egy szintén ló méretű stabilitást...

Nézzük sorjában, hogy a kajak vagy egyéb hajótest iránystabiltását hogyan befolyásolják a csellengés lengései!

  1. Az első ok, a hidrosztatikus nyomások asszimetriája akkor következik be, ha a hajó haladási iránya nem merőleges a hullámokra és emiatt a hajó két oldalán nem szimmetrikus a vízvonal képe sem. Ebben az esetben a hajó két oldalán más-más lesz a a pillanatnyi nyomásközéppont helye, ami miatt erőpár keletkezik és a hajótest ennek hatására elfordul függőleges tengelye körül. A legnagyobb amplitúdójú kacsázás akkor következik be, ha a hajó haladási iránya a hullámokéhoz viszonyítva 45 illetve 135 (azaz 180-45) fok, ugyanis ebben az esetben keletkeznek a legnagyobb nyomásközéppont eltolódások a hajó két oldalán.
  2. A második ok --- a vízrészecskék forgómozgásából adódó dinamikus erőhatások --- azért keletkezik, mert a vízrészecskék forgásiránya a hullámhegyen megegyezik a hullám haladási irányával, a hullámvölgyben viszont ezzel ellentétes. Amikor tehát hullámhegy éri a hajót, a benne mozgó víztömeg forgási iránya a hajó felé mutat, a hajó oldalán felütköző víztömeg tehát jelentős dinamikus erőhatást fejt ki a hajótestre. Ha tehát a hajó ferdén kapja a hullámokat, ebből a függőleges tengely körül forgató nyomaték és elfordulás keletkezik. A kacsázás periódusa --- éppen úgy, mint az első esetben --- megegyezik a hullámperiódussal.
  3. A harmadik ok akkor következik be, ha a hajó mind hossz-, mind kereszttengelye körül egyszerre végez lengőmozgást. Ekkor ugyanis a keresztirányú lengés tengelye nem marad a hajótesthez viszonyítva változatlan, hanem maga a tengely is lengőmozgást végez. Ebből a különleges helyzetből adódik egy girosztatikus erőpár, amely a hajó kacsázását okozza.
  4. A negyedik ok az első egy mellékhatása, az evezővel történő manőverek, a kajakos stabilizáló célú csípőmozdulatai rásegítenek a hajótest két oldalán lévő hidrosztatikai nyomások asszimetriájának fokozására.

A kajak kacsázását csökkenthetjük a sebesség kismértékű megváltoztatásával, gyors kormánymozdulatokkal, a kajaklapát kisebb-nagyobb hátracsapásával előidézett precíz kormánymanipulációjával (ez idővel észrevehetetlen rutinná válik, mint a két lábon történő járás). Orvosolhatjuk a problémát a szkeg mélyebbre tolásával (ezzel növekszik a far felé eső laterálfelület), vagy a kormánylapát felületének növelésével. Ez a két utóbbi azonban növeli pl. a súrlódási ellenállást, amely akár 5-10%-os sebességcsökkenést is okozhat.

Végig kell tehát gondolnunk, hogyan tesztelünk megvétel előtt egy tengeri kajakot, amitől kemény elvárásaink vannak. Az a legbiztosabb, ha eleve kormánylapát és szkeg nélkül nézegetjük, hogy a nyers hajótest mire képes. A többi csak ráadás.

Hozzászólások: