A tengerészek tolvajnyelvét használva, a tengeri kajakok alábbi mozgásait észlelhetjük abban az esetben, ha véletlenül víz van hajónk alatt és mi benne (kajakunk ülésén) standard módon vigyorogva és jámboran terpeszkedve ülünk.

A kajak (vagy egyéb hajó) teljes hosszában, a tengerfelszínnel párhuzamosan le-,és felemelkedik, időnként mélyen a vízbe süllyed. Szokás ezt merülő lengésnek is nevezni. Liftezés ( to lift )
A kajak (vagy egyéb hajó)oldalirányban jobbra-balra dülöngél (harántirányú lengés). Ennek periódus ideje, (egy-egy lengés két végpontja közötti időtartam) valamint a megdőlések mértéke a hajó stabilitásaitól (alak- és súlystabilitástól, ezeken belül inkább az elsődleges stabilitástól) függ. Rollázás ( to roll )
A kajak (vagy egyéb hajó), hosszirányban- keresztirányú szimmetriasíkjára merőlegesen- végez lengő mozgást , azaz mikor orra bemerül, fara kiemelkedik. Röviden bukdácsoló lengés a jelenség neve. Bukdácsolás (to pitch )
A kajak (vagy egyéb hajó), egy olyan függőleges tengely körül leng, amely átmey a rendszersúlyponton. A csellengés (kacsázás) csak haladó hajótestnél figyelhető meg, amikor hosszirányú mozgásban vagyunk. Csellengés (to sheer)
A kajak (vagy egyéb hajó) a fenti mozgásokat együttesen, összetetten végzi, vertikális irányban fel-le merül, közben körkörösen mozog, imbolyog (erre az összetett jelenségre később fog élni egy link, a fentiek már működnek). Csavarás (to twist)

A tengeri kajakok mozgása gyorsabb mint a nagyobb yachtoké, ráadásul erőteljesebb is (lásd a Froude-féle számot). A nagyobb hajók mozgása így lassúbb ugyan, de a méretekből adódóan nagyobb mértékű, hosszú ideig tartó lengéssorozat. A mozgás milyenségét nemcsak a hajó mérete, hanem a hajó rakománnyal terhelt állapota, azaz rendszersúlypontjának gerinc feletti magassága, a metacentrum helyzete, valamint a tenger állapota, a szél erőssége, a szélnek kitett laterál-felületek összegzett nagysága egyaránt befolyásolja --- bár tengeri kajaknál a szélnek kitett felület nem annyira jelentős, mint vitorlásoknál.

Stabilabb hajótest kemény, rövidebb idejű mozgásokat végezve hirtelen áll vissza egyensúlyi helyzetébe. A labilisabb hajó lágyan, hosszan leng. Ha a lengések végén a megdőlt állapot tartós marad és a hajó lassan, erőlködve kezd visszabillenni --- vészhelyzet állhat elő, mert a hajó esetleg fel is fordulhat. Mndenfajta ,,stabilitásra'' hivatkozó borulás a lengési jelenségekre vezethető vissza, arra, hogy a kajakos nem tudta megfelelő technikával orvosolni a helyzetet, és ebben a hajótest sem segített.

A hajómozgások egyik jellemző értéke a két megdőlési végpont között mérhető periódusidő, valamint a megdőlés fokokban kifejezhető értéke.(Egy stabil, farfelépíményes nagyobb hajónál a kiegyensúlyozott, azaz nulla fokos úszási állapothoz viszonyítva jobbra és balra történő megdőlés a negyven fokot is meghaladhatja.)

A nagyméretű hajók végtelennek tűnő folyamatos dülöngélése is megzavarhatja egyensúlyi érzékelésünket, csakúgy mint egy kisebb hajó szapora, hintaszerű mozgása.

Megállapítottuk tehát, hogy minden hajó mozog! Ezen elemi felismerésünk után nyugodtan dönthetjük álomra fejünket ma este. Tény ugyanakkor, hogy a fent említett paraméterektől függően a hajók, tengeri kajakok, vadvízi herkentyűk --- még két azonos típusú, nagyságú hajó is --- egymástól különböző módon mozoghat...

...akkor meg minek kolbászoltunk a téma leírásával ennyit?

Hozzászólások: