2010. január 20. --- szép új világ.

Hétfőn hagyta el az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) kikötőjét az utolsó előtti jégtörő hajó, ezzel a korábban kilencdarabos vízijármű-park csaknem megszűnt létezni. (Hová került? --- erről nem lehet olvasni... Sebaj. Alkalomadtán visszabéreljük, jómagyar' XXI. századi szokás szerint.)

A társaság Szabadkikötő úti központi irodája ma szinte kong az ürességtől, mert míg a szervezet elődjénél egykoron több mint 350 fő dolgozott, ma már csak negyvenöt ember tevékenykedik a cég kötelékében. Rózsa Ferenc, a szervezet árvízvédelmi, belvízvédelmi és környezetbiztonsági divíziójának vezetője az irodájában fogad minket, és bár lenne oka a dicsekvésre – a szervezetnek nincs olyan dolgozója, akinek a munkáját ne ismerték volna el kitüntetéssel –, mégis panaszkodni kénytelen.

–-- Közel három éve, 2007-ben úgy határoztak, hogy a szervezetet végelszámolással megszüntetik, tevékenységeit pedig áttelepítik a 12 vízügyi igazgatósághoz. Akkor kormányrendelet született erről, amit később visszavontak, és azóta sem értek a folyamat végére –-- mondja el Rózsa Ferenc, aki szerint fel lehet hozni ugyan racionális indokot a decentralizáció és a szervezet felszámolása mellett, de a több évtizede itt dolgozó emberekről mindenképpen gondoskodni kell.

A helyzet ugyanis az, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) elhatározta a szervezet megszüntetését, elvonta a tevékenységeit, és elvette az eszközparkját, de a dolgozók sorsával nem foglalkozott. Ráadásul 2008 óta –-- ekkor kerültek át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez –--, már nem a KVVM a tulajdonos, de a szakmai irányítás továbbra is a tárcánál van. Rózsa Ferenc tájékoztatása szerint korábban arról volt szó, hogy a minisztérium legalább húsz fő foglalkoztatásáról vagy végkielégítéséről gondoskodik, de úgy tűnik, egyelőre ez is csak ígéret maradt.

Pedig a szervezet működésére talán soha nem volt akkora szükség, mint amekkora a következő évtizedekben lesz. (Aranytojást tojó tyúkok elkótyavetyélése már megszokott hazánkban, de a jövőben aranytojást tojni tudó tyúkok levadászása úgy néz ki most itt is elkezdődött...)

A nemzeti éghajlat-változási stratégia szerint a jövőben a szélsőséges időjárási események, többek között a hirtelen lezúduló esőzések és az emiatt kialakuló árvizek és belvizek egyre nagyobb veszélyt jelentenek. Nemcsak a nagyobb és közepes folyókon nő az árvizek kialakulásának kockázata, hanem a gyakoribbá váló záporok miatt a hegy- és dombvidéki kis vízfolyásokon is –-- áll a 2008–2025 közötti időszakra készült stratégiában.

Közben a társaság óriási pénzügyi nehézségekkel küszködik. Az állami feladatokhoz minden évben közhasznú szerződést írtak alá a minisztériummal, ebben kikötötték a teendőket, és rögzítették a támogatás összegét.
A 2009-es esztendőben azonban az együttműködés már nem volt zökkenőmentes, így mostanáig mintegy 90 millió forintot várnak a tárcától. Ha ezt napokon belül nem kapják meg, akkor a cég tönkremegy – panaszolja Rózsa Ferenc. A szervezet eddig is csak úgy volt képes elkerülni a csődöt, hogy külső, mélyépítési munkákat vállalt. Ehhez azonban azoknak az eszközöknek egy részét bérelték vissza a minisztériumtól, amit korábban éppen a tárca vont el tőlük. Rózsa Ferenc szerint még rendezhető lenne az ÁBKSZ helyzete, ehhez viszont a minisztérium felelősségteljes hozzáállása kellene. Ki kellene fizetni a tartozásokat, és a tárcának gondoskodnia kellene a dolgozók sorsáról is. Ha ez megtörténik, akkor van esélyt arra, hogy a vagyonkezelő értékesítse a céget, és elkerüljék a csődöt –-- hangsúlyozza a divízióvezető.

Tarró Péter, a Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakszervezet elnöke lapunknak kijelentette: ha egy céget felszámolnak, és a dolgozókat nem tudják vagy nem akarják tovább foglalkoztatni, akkor a törvények szerint végkielégítéssel vagy felmondással kell elbocsátani őket. Akik több évtizede dolgoznak ebben a szakmában, azokat nem lehet üres zsebbel az utcára tenni –-- tette hozzá Tarró Péter.

A szaktárca lapunkat (mármint Magyar Nemzetet, nem a tengerikajak.infot) arról tájékoztatta, hogy az ÁBKSZ --– mint minden, a minisztériumhoz tartozó cég –-- 2008. január elsejével az MNV Zrt. vagyonkezelésébe került.
Mivel az árvízvédelem állami feladat, az ehhez kapcsolódó gépek és eszközök az ezt a feladatot korábban is ellátó területi vízügyi igazgatóságokhoz kerültek. Az árvízvédelmi feladatokat –-- ahogy eddig is --– a vízügyi igazgatóságok folyamatosan ellátják. Jelenleg tárgyalások folynak arról, hogy az ÁBKSZ-nél dolgozók egy része a vízügyi tárcához --– vízügyi igazgatóságokhoz --– kerülhet át. Tudomásuk szerint a fennmaradó létszámot az MNV Zrt. foglalkoztatja. A minisztérium egyébként nem tud a cég megszűnéséről, szerintük a nem állami feladatokat a cég továbbra is ellátja –-- tájékoztatta lapunkat a KVVM sajtóirodája.

Káosz van az árvízvédelmi központi szervezet körül

2009.10.19.

A volt tulajdonos, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kezdeményezésére 2007 márciusában kormányhatározat rendelkezett a nonprofit kft. végelszámolással történő megszüntetéséről.

Ez nem történt meg, mert 2008. január elsejétől a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lett. A lap emlékeztet arra, hogy az ÁBKSZ-t 1996-ban az árvíz- és belvízvédekezés, a vízminőségi kárelhárítás feladatainak szervezésére hozták létre.

A cég üzemelteti a jégtörő hajókat is. Szabó Imre a vízügyekért is felelős miniszter 2009 szeptemberében ígéretet tett arra, hogy a közhasznú feladatokhoz kapcsolódó eszközállományt és a dolgozókat áthelyezik a vízügyi igazgatóságokhoz, de, mint kiderült, csak a jégtörőhajók személyzetét, a többi munkavállalót nem.

Forrás: Magyar Távirati Iroda