A Duna-Majna-Rajna csatornarendszerről mindenki hallott, de a Tirol-Adria csatornáról még nem. Tőlünk nyugatra minden körömmel hegyeket képesek mozgatni azért, hogy a hajózás mint ágazat működhessen --- tudván azt, hogy ez a legolcsóbb szállítási mód, amit valaha kitaláltak.

Politikai körökben nálunk ilyesmit nem tapasztalhatunk, inkább az ellenkezőjét, mely szerint nemes egyszerűséggel ,,veszteséges a magyar hajózás, privatizáljuk el Nepálba''...

A Duna-Tirol-Adria Csatorna megépülésével létrejön a feltétele annak, hogy elmozduljon a teherszállítás jórésze a Duna alsóbb szakaszairól, létrehozva egy alternatív utat a Földközi-tenger felé. A vasútvonalak fogják átvenni állítólag a kelet felé vezető szállításokat. Tőlünk nyugatra a közúti- és a vasúti teherforgalmat csökkenteni fogják, az eddigieknél is jobban, a kamionokat is hajókra rakják. Közvetett módon, ez szintén a környezetileg barátságos teherszállítás növekedéséhez fog vezetni Európa vízi útjain, minél jobban kiépülnek a csatornarendszerek. Előfordulhat, hogy esetleg a mi hajóink is kihasználják majd az Adria felé vezető utat, vagy végképp kamionokra bízzuk a konténerek mozgatását?...

Nézzünk néhány összehasonlító táblázatot arról, hogy nálunk józanabbul gondolkodó országok miért képesek akár falvakat is áttelepíteni (a lakosság egyetértésével) A-ból B-be csak azért, hogy gazdaságuknak jobb legyen! A táblázatok után olvassunk egy rövid történetet a szebb múltú hajózásról! (Melyről majd részletesebben is írunk...)

(Forrás: http://www.tirol-adria.com/projekt_a_engl.html és OSZK)

tanker_versus_kontainer


tanker_versus_kontainer_hatotavolsag

tanker_versus_kontainer_fogyasztas

tanker_versus_kontainer_gazkibocsatas

Most néhány tény kulcsszavakban:

  • Az 1880-ban elkészült fiumei kikötőben működött az I. világháborúig 11 magyar tengerhajózási társaság. Összesen 123 hajójának hordképessége 235 ezer tonna volt.
  • Az I. világháború után mindössze hét tengeri hajó működött magyar lobogó alatt, 18 ezer tonna hordképességgel.
  • A magyar termékek olcsó szállítása érdekében 1933-ban az Angol–Magyar Hajózási Rt. és a Neptun Tengerhajózási Rt. 7 új hajót állított forgalomba, ezzel a magyar flotta hordképessége 29 ezer tonnára növekedett.
  • 1934-ben megépült az első Duna-tengerjáró hajó, melyet a II. világháború végéig 7 további követett. E hajók lehetővé tették az átrakodás nélküli áruszállítást Budapest és a Földközi-tenger, sőt az Arab-öböl kikötői között. A háború után ezekből csak négy maradt meg.
  • A század végéig összesen 11 folyam-tengerjáró hajónk volt, ezeken kívül nagyobb, csak tengeri forgalomra alkalmas hajókat is vásároltunk. A teljes hajóparkunk hordképessége 100 ezer tonna körüli volt. Ez a szám igen szerény a többi közép-európai (tengerpart nélküli) állam tengeri hajóparkjához képest. Az 1970-es években Ausztria kétszer, Csehszlovákia háromszor, Svájc négyszer annyi hordképességű tengeri áruszállító hajóparkkal rendelkezett.

Hozzászólások:

Helyszínekkel kapcsolatos írások

contentmap_module