Az idei magyar vonatkozású tengerparti baleseteket nézve ismét elgondolkodhatunk a tengeri kajakozás extrémsporttá minősítésének ,,logikus'' voltáról. A balesetek többsége ugyanis pusztán egészségügyi okora vezethető vissza.
Ennek ellenére biztosra vehetjük, hogy a hazai biztosítók továbbra is biztosan külön biztosításkötelezettnek nyilvánítják --- afféle megbélyegzésként --- ezt a sportot is. Mi az amit tehetünk szerintük? Leülni a tévé elé egy sörrel, egy tál chips társaságában, és nézni az agymosást...
Laikus azt képzeli a tengeri kajakozásról, hogy az veszélyes. Egy erről szóló baleseti statisztikát azonban legtöbb esetben már nem hajlandó végigolvasni, mert tudja, hogy esetleg megdől vele minden saját kis elmélete. Arra meg végképp nem hajlandó, hogy ugyanezt összevesse más országok baleseti statisztikáival, mert akkor esetleg hidegzuhany érné. Ez a jelenség többnyire a kognitív disszonanciára vezethető vissza. (Ez az elmélet olyasmiről szól, hogy amikor egy új információ vagy frissen szerzett tapasztalat ellentmond a korábbi --- talán begyöpösödött --- elképzeléseknek, akkor, belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Érdemes olvasni róla...)

Mi bátran kijelenthetjük, hogy idén sem történt szervezett körülmények között zajló tengeri kajakos baleset. Csak így egyszerűen nem történt. Gondolom egy profitorientált biztosítótársaság nem szereti az egyszerű mondatokat, de ez van.


Amit mindenképpen érdemes levonni a Nol forrásából származó cikkből, az alábbiakban kiderül.

1.
A dalmát partszakasz egy pusztuló szigetvilág, amely folyamatosan bele akar süllyedni a tengerbe. Az eróziót a szél és a napsugárzás egyaránt segíti, így viharos időben (amikor nagyobb szelek vannak) különösen veszélyes a nem megerősített sziklafalak alatt hosszabb ideig tartózkodni. Odakint nem olyanok a falak, mint idehaza a Gellért-hegy tövében az a bizonyos buszmegálló... Tehát sziklafalaknál bármikor számíthatunk omlásokra, nagy hőingadozásoknál vagy szélben méginkább.

2.
Ha szelesebb időben a hajónkból, kajakunkból ki akarunk mászni úszni egyet, kötözzük magunkat a hajóhoz. A szél az üres hajót könnyebben mozgatja, mint a vízben úszó, viharhorgonyként funkcionáló testünket, és kajakunk rövid idő alatt nagyon messzire elsodródhat. Szóló vitorlázók annyira óvatosak, hogy szelíd időben még a decken is kikötik magukat (Lásd pl. Kopár István földkerülő útját). Ez a fajta óvatosság nem szégyen, egy hevederzet meg nem olyan drága, néhány ezer forintból kihozhatjuk.


Íme a balesetekről szóló cikk, változtatás nélkül:


Kilenc magyar halt meg Horvátországban

Az elmúlt hétvégén vízbe fúlt férfival együtt már meghaladja a tavalyi adatokat a magyar elhunytak száma Horvátországban, összességében véve azonban kevesebb súlyos következménnyel járó baleset érte a magyar állampolgárokat --- összegezték eddigi tapasztalatukat a Horvátországban tevékenykedő magyar konzulok.
Pék Miklós zágrábi magyar főkonzul elmondta: az év elejétől szeptember első néhány napjáig Horvátországban nyolc olyan közúti baleset történt, amelynek következményeként magyar állampolgárok szorultak kórházi ápolásra. Ez kevesebb a múlt évinél, akkor ugyanis három hónap alatt, május elejétől július végéig történt nyolc súlyos közúti baleset magyarokkal.
Szeptember elejéig összesen kilenc magyar állampolgár veszítette életét, míg tavaly egész évben hét magyar hunyt el Horvátországban. Az idei esetek többségében nem közlekedési vagy vízi baleset volt a halál oka, hanem egészségügyi problémák vezettek a tragédiához.
A legutóbbi halálos áldozat az a vízbe fúlt férfi, aki szombaton a Pag-szigeti Novalja közelében, a viharos szélben elsodródott gumicsónakjából --- két társával ellentétben --- nem tudott partra úszni. Júliusban sziklaomlás miatt hunyt el Krk szigetén egy magyar állampolgár, egy ember fürdés közben lett rosszul és fulladt emiatt a vízbe, hatan pedig szívroham következtében haltak meg az elmúlt hónapokban.
Pék Miklós beszámolt arról is, hogy a múlt évihez képest idén kevesebb volt a magyar állampolgárságú bűnelkövető Horvátországban. Közülük senki nincs jogerős ítélettel horvát börtönben, egy férfi ellen azonban éppen a napokban fejezték be a büntetőeljárást, amelynek eredményeként hat hónapi, két évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és két évre kitiltották Horvátország területéről. Az MTI más forrásból úgy értesült: a férfit hamis termék árusítása miatt ítélték el.
A Zenggtől (Senj) délre eső országrészben és a horvát szigeteken egyetlen jogi eljárás sem indult magyarok ellen. Arra azonban volt példa, hogy magyarok tettek feljelentést az őt ért jogsértések miatt, mert autójukat fa dorongokkal verték Trogirban helyi fiatalok.

Szlanyinka Anna spliti ideiglenes konzul arról számolt be, hogy a helyi hatóságok is felkészültebbek a korábbinál, őket és a magyarokat idén is egyaránt segítették két hónapon át a Zárában (Zadarban) szolgálatot teljesítő magyar rendőrök.

A konzul azonban azt is megjegyezte: ha a magyarok vitás ügyekbe keverednek, általában a nyelvtudás hiánya miatt nem tudják megoldani a gondjukat. Legtöbbször ilyen esetekben keresték a konzult vagy a magyar rendőröket, akiknek sokszor elég volt csupán közvetítőként, tolmácsként fellépnie, és rendezni tudták a vitákat.
A nyár folyamán Zágrábban 12, Splitben pedig 10 ideiglenes magánútlevelet állítottak ki a konzuli szolgálatok többnyire elveszett, ellopott iratok pótlásaként, ezeken túlmenően még 30 alkalommal kellett segíteniük abban, hogy az eltűnt irataik ellenére a magyar állampolgárok haza tudjanak térni.
Szlanyinka Anna egy Dubrovnikban nyaraló magyar házaspár szokatlan esetéről is beszámolt. A férj azért kért segítséget a konzultól, mert a nyaralás alatt született meg gyermekük a tengerparti városban, így hazafelé már az újszülöttnek is szüksége volt útlevélre.


(Forrás: Nol)

Hozzászólások: