Gyõzni látszik az izraeli lobbi: Blum újra tulajdonosa a cseretelkeknek

Az illetékes földhivatalok visszajegyezték Joav Blum tulajdonjogát a sukorói területért általa felajánlott földekre, így az egyik komoly jogi akadály elhárulni látszik az ügyben, mivel ha Blum nem tulajdonosa az albertirsai és pilisi földeknek, akkor a csereszerzõdés sem jöhetett volna létre.

Mint ismeretes, az ügyészség megóvta Joav Blum tulajdonjogának bejegyzését az ügyvédi ellenjegyzés formai hibáira hivatkozva, így a tulajdonjog --- egy, illetve két évvel korábban már jogerõs --- bejegyzését a földhivatal felfüggesztette, és visszaállította a korábbi tulajdonos adatait. A felek fellebbeztek, amelynek most a földhivatalok helyt adtak, így ismét Joav Blum a földek tulajdonosa.

----------

Semmisnek minõsíti a Velencei-tó partjára tervezett King's City érdekében létrejött telekcsereügyletet az Állami Számvevõszék a Népszabadság által megismert vizsgálatijelentés-tervezet szerint.

Sommás megállapításokat tesz az Állami Számvevõszék a King's Cityvel kapcsolatos telekcsereügyletrõl, amely az állam képviseletében az MNV Zrt. és a beruházásban érdekelt üzletember, Joav Blum között jött létre. Az izraeli üzletember Pest megyei földjeit 787 millió forint értékben számították be sukorói, összesen több mint egymilliárdra becsült földek csereügylete során.

Ezen a Velencei-tó partján lévõ területen óriási szórakoztató-központot akar megvalósítani kaszinóval egy befektetõcsoport King's City néven. A helyi civilek és politikusok szerint a Pest megyei földeket túl-, a sukoróiakat alulértékelték, s ezzel az államot jelentõs vagyoni kár érte. Ezt az ÁSZ vizsgálata nem erõsíti meg, de a lap által megismert, az MNV mûködésérõl szóló jelentéstervezet megállapításai ugyanakkor komoly jogi és értelmezési vitákat válthatnak ki.

A tranzakciót szinte minden ponton kritizálja az ÁSZ a még nem véglegesített jelentéstervezetében. A 12 oldalas vizsgálati anyagban sommás megállapítást tesznek a számvevõk: a csereingatlanok teljes területe tekintetében szerintük nem állt fenn a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvényben meghatározott közérdekû cél, és a csereszerzõdéssel nem jutottak maradéktalanul érvényre az NFA rendelkezései, így a létrejött szerzõdés - figyelemmel a Ptk. 200. paragrafusának második bekezdésében foglaltakra - semmisnek tekinthetõ.

Ez a megállapítás hosszas vitákra adhat még okot. A lap által megkérdezett jogászok szerint ugyanis meglepõ, ha az ÁSZ ilyet írásba ad, elvégre egy polgári jogi szerzõdés semmisségét a bíróság feladata kimondani. A hivatkozott Ptk. paragrafus arról szól, hogy egy szerzõdés semmis, ha törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütközik.

A jelentés szerint az NFA-törvény rendelkezéseinek nem maradéktalan teljesülésének oka az, hogy a Joav Blumtól megvásárolt 182,89 hektáros földterületbõl az autópályához mindössze 10,31 hektár szükséges, ami a teljes terület öt százalékát alig haladja meg. Ez áll a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. tájékoztatásában, s így a számvevõk azt számolták ki, mennyibe kerülne a szükséges földterület kisajátítása. Ez mintegy 40 millió forint, tehát a közcél megvalósításához, az autópálya-építéshez csak ekkora kiadásra lett volna szükség, ezzel szemben az állam 787,4 millió forintért megszerezte a teljes érintett parcellákat a sukorói területért cserébe.

A számvevõk nem foglalkoztak azzal a gyakorlattal, ahogyan az állam meg szokta szerezni az autópálya-építéshez szükséges földterületeket. Sûrûn elõfordul ugyanis, hogy a teljes területet megvásárolják a tulajdonostól, hiszen a telkeket csak akkor lehet szétválasztani, ha ehhez a tulajdonos is hozzájárul. Az út nyomvonalát nem érintõ telekrészek sem haszontalanok: használhatók felvonulási területként az útépítés során, annak átadása után pedig a földek piaci értéke az eredeti 3-4-szeresére nõ, miként ez az említett NIF tájékoztatásában is le van írva.

Késõbb tehát a telkek azon részeit, amelyeken az út fizikailag nem halad át, jó áron el lehet adni. Bár erre garancia azért nincs. A jelentés készítõi ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak. Nem vették figyelembe azt sem, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint a terület kisajátítására csak akkor kerülhet sor, ha másról nem tudnak megegyezni a tulajdonossal, aki kérhet adásvételt és cserét is. (Jelen esetben cserét kért.) A Ptk. és a kisajátításról szóló törvény szerint egyébként Blum még ez esetben is kérhette volna a teljes terület kisajátítását.

Ami a területek értékét illeti, a jelentés kétségbe vonja az elkészült értékbecslés megállapítását, mondván, az MNV illetékes területi irodája egy feljegyzésben jóval alacsonyabb összeget említ a területen a termõföldek átlagáráról, amely 45-65 forint négyzetméterenként. Igaz, ugyanebben a feljegyzésben az is olvasható, hogy az ingatlanok értékének meghatározására a területi iroda nem képes, a "telephely értékét csak értékbecsléssel lehet megállapítani".

A szabályok szerint a területi iroda nem is jogosult az árat meghatározni. A beszámítási ár négyzetméterre lebontva egyébként körülbelül megegyezik azzal, amelyet árajánlatként a NIF adott volna Blumnak. Az errõl szóló levélbõl még idéz is a jelentés, figyelembe azonban nem veszi azt. A dokumentumban nem találtunk a sukorói földek értékével kapcsolatos észrevételeket. Úgy tudják, a számvevõk tudomására jutott, hogy Joav Blum nem messze a sukorói területektõl, drágábban kívánt - igaz, magasabb besorolású - földet vásárolni magyar magánszemélyektõl, ám az üzlet végül nem jött létre. Ugyanakkor a tó melletti területek értékét az APEH elfogadta az illetékkiszabás alapjául.

A csere sem volt célszerû, sem pedig szabályos

A jelentés magáról a cserérõl is megállapítja, hogy nem volt sem célszerû, sem pedig szabályos. A szabályosságot illetõen a jelentés nem arra hivatkozik, hogy Blumnak van-e sukorói állandó lakhelye vagy sem, miként ez mostanában reflektorfénybe került azáltal, hogy a Fejér Megyei Ügyészség vádat emelt ellene okirat-hamisítás miatt. (Ismeretes: Blum nem él életvitelszerûen Sukorón, ezzel követett el okirat-hamisítást, amikor állandó lakosként bejelentkezett oda.)

A sukorói jegyzõ megsemmisítette Blum lakcímkártyáját, aki információink szerint fellebbezett a döntés ellen, de azt elutasították. Így most a bíróságot próbálja kijátszani..) A számvevõk idézik az idevonatkozó törvényt, amely szerint termõföldcsere esetén a cserepartnerek egyikének helyi lakosnak kell lennie azon a településen, ahová a megszerzett föld közigazgatásilag tartozik, vagy ott már földdel kell rendelkeznie. Utóbbi a szerzõdés idõpontjában nem volt igaz (akkor Blum bérelte azt az ingatlant, amelynek ma már tulajdonosa), ám a magyar állam "helyi lakosnak" tekinthetõ Sukorón, miként erre az MNV korábban is hivatkozott.

A jelentés hivatkozik egy 2008-as vezérigazgatói utasításra, amely csak bizonyos feltételek esetén engedélyezi a cserét, abban az esetben, ha az árkülönbözet 11 százaléknál nagyobb. Csakhogy, a cserérõl a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött, amelyre nem vonatkozik az említett utasítás, hiszen a tanácsot a vezérigazgató nem utasíthatja. Az MNV álláspontja szerint ugyanakkor a hivatkozott utasítás közösségi célú értékesítéseket szabályozó 14. pontja szerint még a belsõ szabályozásnak is megfelelt az üzlet.

Apróbb szabálytalanságok

A dokumentum kitér egy sor olyan apróbb szabálytalanságra is, amely során az MNV szervezeti és mûködési szabályzatát sértették meg. Például egyes megbeszélésekrõl nem készült hangfelvétel, az elõterjesztések nem tartalmaztak minden - korábban már ismert - dokumentumot, vagy épp késõbbi teendõket, mint például gázvezeték szolgalmi jog bejegyzése az egyik érintett földterületre, vagy egy mobiltársasággal való szerzõdéskötésre, mivel annak egyik adótornya az egyik Pest megyei ingatlanon áll. Helytelenítik azt is, hogy a vagyonkezelõ belsõ szabályozása nem írja elõ, hogy a vagyontanácsi elõterjesztések része legyen - kötelezõ jelleggel - az adott csereszerzõdés tervezete.
Aggályként sorolják fel a környezetvédelmi tárca egy levelét, amely szerint a King's City-beruházást környezetvédelmi szempontból aggályosnak tartja a szakminisztérium. Ez ugyan magára a beruházásra és nem a csereügyletre vonatkozik, mégis érdekes, mert egy Sukoró település honlapján található tájékoztató szerint az említett területet az önkormányzat turisztikai fejlesztésekre jelölte ki még évekkel ezelõtt.

Nyomoz az ügyészség is

A Központi Nyomozó Fõügyészség áprilisban kezdett nyomozást a sukorói földügylet kapcsán 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés és egyéb bûncselekmények ügyében. A folyamatban lévõ ügy állásáról a fõügyészség szóvivõje nem nyilatkozott, de annyit elmondott: egyelõre az elsõ nyomozati szakaszban járnak a cselekmények ügyében, és nem gyanúsítottak ellen nyomoznak. Az eljárás nem jutott el a második szakasznak tekinthetõ állapotba, amikor már "megalapozott gyanúsításról" beszélhetünk.


(Nol nyomán)

Hozzászólások: