Nem volt annyira békés a majális Görögországban mint hazánkban.
Alábbiakban az is kiderül, hogy egyes országokban milyen elszántsággal ragaszkodnak emberek, állampolgárok saját földterületeikhez --- nem úgy, mint hazánkban...
Tudjuk, hogy pl. Alonissos szigetén a néhány évtizeddel ezelőtti földrengés utáni újjáépítéseknéll a befektető angol- és egyéb ,,telepesek'' gazdasági gyarmatként kezelték a szigetek jelentős idegenforgalmi központjait. Ilyesmi kisebb-nagyobb mértékben kiveri a biztosítékot --- de nem annyira.
Ha viszont eltűnik egy több évezredes múltra visszatekintő, alapvetően vízszeretetéről híres hajósnép néhány szigetéről a görög zászló, akkor az nem csupán biztosíték-kiverődés, hanem energiaközpont-robbanás.

gorogmaj3

idézet: ,,Habár a görög hőskor már durván kétezer éves távlatban van, az ország GDP-ének 15 százalékát adó turizmus pedig azóta is abból, valamint a gyönyörű tengerből táplálkozik, mégis kevesen gondolták, hogy mostanra ekkora córeszbe keverednek. A helyzet jelenlegi állása szerint év végéig 20 milliárd euróra van szükségük, ez a szám pedig tovább növekedhet, ha közben a megszorítások ellen tiltakozó lakosság felgyújtja a fél országot. Elképzelések mindenesetre vannak, miként lehetne gyorsan sok pénzt szerezni: például adják el Korfut és az Akropoliszt!''
--- Ezzel a groteszk felvetéssel indított a német Bild bulvárlap címlapján, ami nem is nélkülözött minden alapot. Az alapötlet ugyanis egy német képviselőtől, Josef Schlarmanntól származik, aki épületek és lakatlan szigetek eladására bíztatta a görög illetékeseket. Ez amúgy sem példa nélküli eset lenne: a görögök már korábban is adtak magánkézbe kisebb szigeteket, a legolcsóbbért például kétmillió dollárt (390 millió forintot) kértek, ami diszkont ár egy ukrán, vagy egy orosz milliárdosnak. A legdrágább eladósorban lévő görög sziget, az Athina Onassis tulajdonában lévő Skorpios amúgy 300 millió dollárért (58 milliárd forintért) kelleti magát, nem véletlen, hogy eddig csupán két érdeklődő volt: az egyik Bill Gates, a másik pedig Madonna.

Forrás: burzsuj.blog.hu

gorogmaj7

g3

Görögországban heves összecsapások törtek ki, amikor a csőd szélén álló állam lakossága megkísérelte kifejezni az elégedetlenségét. Az IMF és az Európai Unió által padlóra küldött helléneket nem igazán boldogította az a tény, hogy a két, a globalizáció faltörő kosaként közismert szervezet több hónapnyi huzavona után --- melynek során az is komolyan felmerült, hogy a görög eladják szigeteiket államadósságukért és némi segélyért cserébe --- hajlandó volt végre egy pénzügyi ,,mentőcsomagot'' küldeni a szebb időket megélt országnak.

(Folyamatosan frissítve, várunk minden információt arra nézve, mi akadályozhat egy idei kajaktúrát odakint... Pl. kompközlekedés, autópálya-lezárás stb.)

gorogmaj1


Ennek azonban súlyos ára van, Görögországban gyakorlatilag megszűnik a kiskereskedelem intimitása, az adatokkal pedig a multinacionális cégek gazdálkodhatnak majd kényükre kedvükre. És ez még csak hab a tortán, az IMF által szabott feltételek, mint az mindenütt lenni szokott, hatalmas anyagi terheket rónak a lakosságra, a már említett személyiségi és szabadságjogok korlátozásán kívül.
Így aztán nem csoda, hogy mire a helyzetnek megfelelő feszült hangulatban megkezdődött Athénban a május elsejei felvonulás, Szalonikiből máris összecsapásokat jelentettek. Itt a fiatalabb tüntetők bankokat, multinacionális cégek kirakatait támadták meg, vasrudakkal szétvertek egy bankautomatát, valamint megrongáltak egy arra parkoló luxusautót is. A rendőrség könnygázzal és gumibottal igyekezett feloszlatni a kemény ellenállást tanúsító tömeget.

Aztán délutánra Athénban is elszabadultak az indulatok, az elégedetlen tüntetők Molotov-koktélokkal támadtak rá a kormány és az IMF által bábként rángatott helyi rendőrökre, egy rendőr ki is gyulladt egy ráhulló benzines palacktól. (Ismerős a háborús helyzet valahonnan?)

2010-05-07
Csend van Athénban
Ismét nyugalom honolt péntek reggel a görög fővárosban az előző napokon történt erőszakos utcai megmozdulások után.
Az athéni rendőrség csütörtök este még könnygázzal oszlatta fel a demonstrálókat, akik a parlament előtt köveket hajigáltak a biztonsági erők felé.
A mintegy 3000 tüntető a kormány gazdasági megszorító csomagja ellen tiltakozott, amelyet a törvényhozók este 172-121 arányban fogadtak el. A megszorításokért cserébe Görögország várhatóan 110 milliárd euró kölcsönt kap majd az ún. Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és --- kétoldalú megállapodások alapján --- az euróövezet országaitól.
Péntekre nem hirdettek újabb demonstrációkat Görögországban. Délután temetik el a szerdai athéni gyújtogatások három halálos áldozatát.
A tüntetők darabszámára vonatkozóan kérdések merültek fel, a légifelvételek állítólag ennek többszörösét mutatják. Tudnunk kell, hogy a görög lakosság túlnyomórészt Athénban él. Kérdés: miért nem mutat egyetlen hírszolgáltató sem légifelvételeket a tüntetésekről? --- Mert akkor látszott volna, hogy itt nem csupán egy csendháborítás folyik, hanem annál sokkal több... (Így volt ez nálunk is Budapesten, a magyarországi médiában sem szerepelt egyetlen fénykép- és videofelvétel sem a fejek fölött köröző helikopterből megkomponálva...)
Mindeközben jóváhagyta a berlini parlament alsóháza, a Bundestag pénteken a Görögországnak nyújtandó nemzetközi segélycsomagban való német részvételt. A szavazást több napos parlamenti vita előzte meg, amelynek során Angela Merkel kancellár igyekezett minél nagyobb támogatást szerezni a kormány által előterjesztett tervezethez, illetve a nemzetközi segélycsomagban való német részvételhez.
A pénteki szavazás során a kormánypártok, valamint az ellenzéki Zöldek pártjának képviselői támogatták a törvénytervezetet, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) tartózkodott a voksolásnál. Az ugyancsak ellenzéki Baloldal pártja a tervezet ellen szavazott. A tervezet mellett 390, ellene pedig 72 képviselő adta le voksát, míg a tartózkodók száma 139 volt. A felsőház, a Bundesrat jóváhagyása biztosra vehető, és azt követően Horst Köhler államfő aláírásával a törvény életbe lép.
Németország az elkövetkező három évre előirányzott 110 milliárd eurós segélycsomagban 22,4 milliárd euróval veszi ki részét. Ebből az idén 8,4 milliárd euró esedékes. A német közreműködés nem a központi költségvetésből történik, hanem az állami tulajdonban lévő KfW bank (Kreditanstalt für Wiederaufbau) hitelkonstrukciójával, amely felett az állam garanciát vállal. A német szerepvállalás a legnagyobb a nemzetközi segélycsomagban, annak 28 százalékát teszi ki.
Forrás: MTI

2010-05-05
Véres harcok Athénban

A tüntetések véres utcai harcokká váltak és már halálos áldozatokat is követeltek.
Athénban három banki alkalmazott vesztette életét abban a bankfiókban, amelynek épületét feldühödött tüntetők Molotov-koktélokkal felgyújtották. A lángokat eloltották a kétemeletes épületben, és kimentették az épületben rekedt embereket.
A tüntetők nem sokkal később két újabb épületet, egy közigazgatási és egy adóhatósági épületet gyújtottak fel gyújtópalackokkal.
Az athéni rendőrséget általános riadókészültségbe helyezték. Az intézkedés értelmében mindenkit mozgósítanak, és behívják szolgálatba a szabadságukat töltő rendőröket is.
628copfiremay5
g2
g4
g5

Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter eközben felszólította a törvényhozás tagjait, hogy sürgősen fogadják el azt a 30 milliárd eurós megszorító intézkedéscsomagot, aminek a végrehajtásáért cserébe 110 milliárd euró támogatást nyújt az EU és az IMF három év alatt.
g6
gor2
gor4
gor3
gor5
gor7
gor9
gor10

Nem lehet halogatni a döntést, azt napokon belül jóvá kell hagyni – hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Tervek szerint a kormánytöbbségű parlament akár már csütörtökön rábólinthat a lakosságot különösen sújtó intézkedéscsomagra.
Forrás:: Reuters

2010-05-04
Lázad Görögország: sztrájk, lezárt légtér, tüntetések --- a kajaktúrákhoz szükséges kompok közlekedéséről még nem tudunk

A demonstrációk mellett munkabeszüntetéssel is tiltakoznak Görögországban a kormány megszorító intézkedései ellen. Kedd délelőtt a közszolgálati dolgozók 48 órás sztrájkot kezdtek, este pedig a légi irányítók lezárják az ország légterét.
A hulladékszállítók már hétfőn sztrájkba léptek. Kedden csatlakozott az ADEDY közszolgálati szakszervezeti szövetség, így a tűzoltóktól a tanárokig további százezrek szüntették be a munkát. A 48 órás sztrájk alatt nincs ügyintézés a hivatalokban és tanítás az iskolákban, a kórházakban pedig csak a sürgős eseteket látják el.
Este 23 órától a légi irányítók is sztrájkolnak. Az ország légterét egészen szerda este 23 óráig lezárják. Szerdán a rádióban és a tévében nem lesznek hírműsorok, mert az újságírók is csatlakoznak a munkabeszüntetéshez.
Forrás: MTI

2010-05

,,Háborús'' helyzet Görögországban --- a média szóhasználatát idézve


Görögország az államcsődöt kockáztatja, ha nem hoz radikális pótlólagos intézkedéseket --- figyelmeztetett kedden a görög kormányfő, hozzátéve, hogy országa ,,háborús'' helyzetben van.
Jeórjiosz Papandreu szerint az országnak képesnek kell lennie arra, hogy más uniós országokhoz hasonló kamatszinten jusson hitelhez, vagy az eredmény ,,a katasztrofálisnál is rosszabb lesz''. Papandreu a parlamentben pártja szocialista képviselői előtt beszélt, patetikusan hangsúlyozva, hogy további intézkedések szükségesek, és honfitársainak fájdalmas áldozatokat kell hozniuk, mivel az ország ,,a nemzeti túlélés harcát vívja''. Hangoztatta: a kormány arra kényszerül, hogy minden görög hozzájárulását kérje, a közszolgálatban dolgozóktól pedig azt, hogy elégedjenek meg kevesebbel.

Görögországban hatalmasra, GDP-arányosan 12,7 százalékra duzzadt az államháztartási hiány tavaly, amit három év alatt fokozatosan akarnak csökkenteni az Európai Unió által előírt 3 százalékra. A kormány néhány hete jelentette be, hogy a deficit leszorítása céljából egyebek között befagyasztja a havi 2 ezer euró feletti nyugdíjakat, a legújabb tervek szerint már az összes nyugdíjat befagyasztanák.
A rekordnagyságúra, 300 milliárd euró körülire duzzadt államadósság és a magas deficit okozta problémákat --- elsősorban is a fizetésképtelenség veszélyét --- a kormány sokkterápiával kívánja elhárítani. A dohányáruk, italok és az üzemanyag jövedéki adóját már jelentősen megemelték, az állami közszférában 10 százalékos fizetéscsökkentést terveznek, és bizonyos szakmákban megvonnák az eddigi adókedvezményeket. Szó van egyebek között az általános forgalmi adó mértékének növeléséről, a szociális juttatások szűkítéséről és a nyugdíjkorhatár emeléséről is.
Görögországnak szerdán kell pontosan ismertetnie azokat a pótlólagos megszorító intézkedéseket, amelyeket az államháztartás egyensúlyának visszaállítása céljából még szükségesnek tart.

Forrás: MTI

2010-05


Valódi görög dráma: a felszólítás ellenére sem akarják eladni szigeteiket a görögök


A szigetek eladásával nem lehet megoldani a válságot – jelentette ki a görög miniszterelnök a német kancellárral folytatott megbeszélése után. Korábban német parlamenti képviselők azt javasolták a görög kormánynak, hogy tegyen pénzzé mindent, amit csak tud: például a Görögországhoz tartozó kisebb szigetek egy részét is.

A görög miniszterelnök hiába utazott Berlinbe és Luxemburgba, egyik helyen sem jutott pénzügyi támogatáshoz. Jeórjiosz Papandreu a hét végén Párizsban, a jövő hét elején pedig Washingtonban tárgyal. Görög kormánytisztviselők jelezték, hogy Görögország a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul, ha nem kap megfelelő támogatást európai partnereitől.

Forrás: HírTV

2010-05

Nehezen menne a görög szigetek eladása


Német parlamenti képviselők azt javasolták Görögországnak, hogy adja el lakatlan szigeteit, annak érdekében, hogy megoldja adósságproblémáit. (Pl. az Északi-Szpórádok szigetcsoport külső szigeteit, ahol a mediterrán barátfókák még békében élnek)
A görög kormányfő ezt a megoldást azonnal kizárta, ám ha az eladás mellett döntene, nehezen tudna túladni az állami tulajdonban lévő szigeteken.

Az ügyfelek inkább a kanadai Új-Skóciában, vagy a Karib-tengeren vesznek maguknak egy néhány holdas szárazföldet, a görög szigeteket nagyon nehéz eladni --- magyarázta az MR1-Kossuth Rádiónak egy szigetközvetítéssel foglalkozó kanadai cég vezetője. Az egyik fő probléma, hogy 32 engedélyt kell megszerezni egy görög sziget megvásárlásához, többek között például a gazdasági, a környezetvédelmi és a honvédelmi minisztériumtól. Ráadásul mindegyik sziget Natura 2000 védelem alatt áll, vagyis ha mégis megveszi valaki, nem építkezhet rá, és nem változtathatja meg a külsejét.
Emellett nagyon drágák ezek a területek, és csak akkor érdemes megvenni őket, ha felkeressük a tulajdonost és személyesen alkudozunk vele. Ez azt is jelenti, hogy az eladható görög szigetek már nagyrészt magántulajdonban vannak, és ezeket nem értékesítheti az állam --- hívta fel a figyelmet Farhad Vlad. Az állami tulajdonú szigetek eladásával nem sok bevételhez jutna szerinte Görögország.

Elmondta azt is, hogy csak magánszemélyektől vesz szigetet a cég, kormányoktól nem, de arra volt már példa, hogy egy ország azt kérte, szerezze vissza a magántulajdonban lévő szigeteket. Most például Kanada vásárolja fel az ország területén magánkézben lévő szigeteket, mert válság miatt idén sokkal alacsonyabbak az árak. Ezeket a szigeteket természetvédelmi területté nyilvánítja.

2010-05
,,Nem veszik a görög szigeteket'' --- újfajta ajvékolás pénzemberéknél


Van egy vállalkozás, amely úgy működik, mint egy ingatlanközvetítő iroda, de a lakások helyett csak szigeteket, félszigeteket és telkeket árulnak a világ legkülönbözőbb és legegzotikusabb pontjain. A cég vezetője, Farhad Vladi azt mondja, hogy eddig kétezer szigetet adtak el, de az ügyfelek inkább a kanadai Új-Skóciában, vagy a Karib- tengeren vesznek maguknak egy néhány holdas szárazföldet, a görög szigeteket nagyon nehéz eladni. Ahhoz ugyanis, hogy valaki megvehessen egy ilyen földdarabot Görögországban, harminckét engedélyt kell megszerezni, többi között például a gazdasági, a környezetvédelmi és a honvédelmi minisztériumtól. Ezen kívül ma már szinte mindegyik sziget Natura 2000 védelem alatt áll, vagyis ha mégis megveszi valaki, nem építkezhet rá, és nem változtathatja meg a külsejét. Ehhez képest viszont nagyon drágák ezek a területek, és csak akkor érdemes megvenni őket, ha felkeressük a tulajdonost és személyesen alkudozunk vele - tanácsolja a szakember, hozzátéve, hogy az eladható görög szigetek már mind magántulajdonban vannak, és ezeket nem értékesítheti az állam.

A szigetközvetítő iroda vezetője szerint egyébként nem is jutna sok pénzhez Görögország, ha eladná az állami tulajdonú szigeteit, mert ezek is gyönyörűek, de lehetetlen építkezni rájuk a természeti körülmények, például a magas és meredek sziklafalak miatt. Fahrad Vladi szerint sok szigetet azért nem szabad eladni, mert meg kell őrizni a rajtuk található történelmi emlékeket , ez pedig elsősorban az állam feladata.

A közvetítő cég csak magánszemélyektől vesz szigetet, kormányoktól nem, de arra volt már példa, hogy egy ország azt kérte, szerezze vissza a magántulajdonban lévő szigeteket. Most például Kanada vásárolja fel az ország területén magánkézben lévő szigeteket, mert válság miatt idén sokkal alacsonyabbak az árak – mondja a kereskedő. A kanadai parlament úgy döntött, hogy természetvédelmi területté nyilvánítja ezeket a szigeteket, mert meg akarja őket őrizni az utókor számára, ez pedig a miniszterelnökük szerint az állam feladata. Ottawa eddig tizenkét szigetet vásárolt vissza a közvetítőn keresztül.

2010-05-01
110 milliárd eurós ,,segélycsomag'' a görögöknek
Görögország 110 milliárd eurós segélycsomagot kap. Ez a pénz a 2013-ig lejáró külföldi hitelek törlesztéséhez lesz elég. Cserébe a görög kormány vállalta, hogy befagyasztja a közszférában a béreket, megvonják a közalkalmazottak különjuttatásait és megszüntetik a 13. és 14. havi fizetéseket.
(Ismerős a jelenség...?)

Két százalékkal emelnék az áfát, illetve emelik a nők nyugdíjkorhatárát. A Nemzetközi Valutaalap elnöke szerint Görögországnak tíz év kell gazdasága helyreállításához.
Brit és német szakértők szerint azonban úgy gondolják: Görögország a kölcsön ellenére még idén csődbe megy, mert a megszorításokat nem fogják tudni elfogadtatni a lakossággal.
Reméljük, hogy a görög megszorítócsomagok hatásait nem hazánkban ,,kísérletezték ki'', megállapítva annak össztársadalmi következményeit... Neem, ennyire nem lehetünk rosszmájúak, hiszen közhelyekkel élve rossz az, ki rosszra gondol...
Forrás: HírTV

2010-05
Trójai falóba csempészett diktatúra - avagy a görög gazdasági dráma ismérvei

Mi zajlik Görögországban tulajdonképpen? Hetek, sőt, hónapok óta ez tartja izgalomban a politikai és gazdasági hírek mögé néző európai gondolkodót.
A hazánkba érkező hírek szerint Görögország ugyanolyan válsággal küzd, mint amilyet Magyarország kénytelen túlélni. Mint az elmúlt héten olvashattuk, hazánk libagyilkosságokban is masszívan érintett kormányfője, Bajnai Gordon azt tanácsolta a görögöknek, hogy vezessenek be megszorító intézkedéseket, és akkor minden jó lesz.

Azt persze minden magára valamit is adó gondolkodó tudja, hogy amit mi látunk, hallunk és ismerünk a görög helyzetről és úgy általában a világgazdaságról, köszönőviszonyban sincs a valósággal, illetve legjobb esetben is csak egy nagyon sovány szeletét képezi annak.

Görögországban emelni készülnek a nyugdíjkorhatárt, meg kívánják reformálni az adórendszert, ami alatt ott is csak a jó öreg adóemelést értik. Szó van még a bérek befagyasztásáról, a nyugdíjalapok átszervezéséről --- itt 30 milliárd euró sorsáról beszélünk ---, illetve egy sor olyan intézkedés bevezetéséről, amit mi, magyarok sajnos nagyon is jól ismerünk.

Ám fel kell tennünk a kérdést, vajon tényleg „csak” ennyi a görög dráma lényege?
Nos, mint a Kopp-Verlag nevű német tényfeltáró portál kiderítette, korántsem ennyiről van szó. Amint az Udo Ulfkotte riportjából kiderül, sokkal inkább a világkormány felépítését célzó kísérleti telepként kell Görögországra tekintenünk, ahol a közeljövő totális pénzügyi ellenőrzésnek módszereit próbálják ki Szókratész mit sem sejtő utódain.
Lássunk néhány példát, ezek közül először is a jéghegy csúcsának számító kifizetésekről szóló törvény módosítását. Görögországban 2011. január elsejétől bűncselekménynek számít, ha 1500 eurónál nagyobb összeget készpénzben fizetnek ki. Azaz a banki átutalás és a többi ezzel kapcsolatos szolgáltatások árát vagy így vagy úgy, de a görögök fizetik meg. Ezzel párhuzamosan bevezetésre kerül a „luxusadó”, amelyet az aranyra és a különböző egyéb nemesfémekre vetnek ki. Ezeket az intézkedéseket a görög kormány el is fogadta, ám amiről tárgyalnak, mint jövő évi terv, az az igazán érdekes.
A hírek szerint 2011. január elsejétől a készpénzfizetés majdhogynem teljesen megszűnik. A baloldali --- ó, jaj, mi más lehetne? --- kormányfő, Georgiosz Papandreu ez év februárjában jelentette be, hogy jövő évtől kezdődően még szigorúbb és még inkább mélyreható ún. ,,reformokat'' vezetnek be. Az említett készpénz-korlátozáson kívül, ami majdhogynem az említett eszköz teljes megszűnéséhez vezet, a görögöknek meg kell őrizniük az év során végzett vásárlásaikról az adószámmal ellátott számláikat, majd, ha ezek nem érik el az éves jövedelem 30%-kát, akkor az adókulcs 10%-val egyenértékű büntetőadót vetnek ki. Ugyanakkor minden görögnek és minden cégnek bankszámlákat kell nyitnia, minden átutalást az adóbevallásig az adóhivatalok másolatként megőriznek. A háromezer eurót meghaladó számlákat papíron többé nem ismernek el, ha arról nincs elektronikusan tárolt --- és minősített --- verzió. Az egészből ki kaszál a legtöbbet? A bankoligarchia...

Könnyen kikövetkeztethető: ezzel megszületik a virtuális pénz, amely értelemszerűen maga mögött tudhatja a bankok és az ún. ,,gazdasági szakemberek'' támogatását, így könnyen megjósolható, hogy a nemzeti valuták --- az euróval együtt --- vészesen leértékelődhetnek. A Kopp-Verlag riportere keserűen jegyzi meg, hogy a német sajtó valahogy nem szentel túl nagy teret ezeknek a híreknek (nézzünk utána, kiknek a kezében van a média arrafelé). Vigasztalásul tegyük hozzá, a magyarországi sajtó sem siet utánajárni, hogy mi is készül itt. (Nem nehéz kitalálni a németországi vizsgálódásaink után, hogy a hazai média túlnyomórészt milyen kézben van.)

A hírek szerint Görögországot követően Spanyolországban, Portugáliában és Hollandiában, és aztán az összes EU-tagállamban is hasonló intézkedésekre lehet számítani. Aki pedig mégis azt hinné, hogy mindez oly messze van tőlünk és hazánkat nem érinti, annak üzenjük: nemcsak téved, de az ébredés nagyon keserű lesz számára.

A jövő Európájának egyik kérdése: ismétli-e magát a történelem, és sikerül-e a trójai falóban becsempészni a totális diktatúrát a vén kontinens egész területére?
Forrás: Kopp-Verlag

Goldstein sk. 1984.

Hozzászólások: