Engedjenek/engedjetek meg egy kis kitérőt a természetrombolás témakörében. Társadalmi, kulturális szempontból a rendszerváltozást követő időszak nagyon tanulságos. Fogyasztási szokásaink gyökeres átrendeződését hozta, a technikai fejlődés életszínvonal emelkedést generált. Életminőségünk azonban semmit sem változott. Szebb a lakásunk, gyorsabb a kocsink, kazetta helyett DVD-t használunk, de egészségesebben élünk-e?
Megtehetjük-e, hogy környezetünket átrendezzük az üzletházak térhódítása érdekében? Könnyen belátható, hogy a helyi kis közösségek számára egy soha meg nem térülő, fejlődésnek álcázott, mesterségesen erőltetett jelenséggel állunk szemben.
Lássuk:
mik is az ún. plázák, miért van esetleg szükség rájuk?Ezek az építmények általában kereskedelmi létesítmények. Céljuk: egy helyre koncentrálni az üzleteket, a szórakoztatás lehetőségeit. Nem foglalunk állást, hogy a plázakultúra áldás vagy átok, csak országunkra, környezetünkre gyakorolt hatásait vizsgáljuk. El tudjuk fogadni, ha nagyvárosokban, a megfelelő helyen bevásárló központok, piacok, mozik létesülnek. Az azonban kizárt, hogy a Velencei-tó partján Spar áruház, fűtött (!) sétány, üzlethelyiségeknek otthont adó, üveggel borított vasbeton komplexum épüljön. A beruházást támogatók ezt az őrületet attrakciónak nevezik, és meg vannak róla győződve, hogy megtérül, vagy csak ámítják vele a népet. Aki viszont ebben az országban élt az elmúlt húsz évben, nincsenek illúziói.
A beruházást (plázát, műtengerpartot) erőltető politikai, gazdasági csoport (pénzügyi oligarchia --- szerk.) retorikája megegyezik a Sukorón megszokottal, melynek ismerjük a végkifejletét. Ez tehát a ,,fejlődés''?! http://tv2.hu/tenyek/video/tiltakozas-tenyek-riport-4
Tegyük hozzá: füves, fás, ligetes, sok ezer ember pihenését,
kikapcsolódását szolgáló 20 hektáros partszakaszt áldoznak föl!
Műtengerpartot létesítenek a természetes, parkszerű állapotban lévő strand
helyére? Köszönjük, ilyen ajándékot nem fogadhatunk el! Ez nem fejlesztés,
hanem eszement tájrombolás.
Elég volt a tó körbeépítéséből! Itt jegyezzük meg: nem utasítunk el minden
elképzelést!
Ezt akarják ránk erőltetni
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
Amit támogatnánk:
- kikötők felújítása, modernizálása
- a tavat csaknem körülölelő betonteknő megbontása ahol lehet, a biológiai egyensúly megteremtése érdekében, beton műtárgyak csak az alábbi helyeken indokoltak: kikötők, csónakdokkok, mólók, közösségi célú építmények (pl evezőspálya), vízügyi, árvízvédelmi célú építmények, zsilipek, áteresztők, vízgyűjtő terület szabályzók
- ökoturizmus jellegű, emberléptékű beruházások
- sportot, kikapcsolódást elősegítő, nem tájromboló létesítmények
A következő videók ugyan az Egyesült Államokban készültek, de rövidesen itt is bekövetkezik a változás. Sajnos ez történik, ha a beruházásokat nem racionálisan, a környezettudatos, hosszútávú gondolkodást nélkülözve tervezgetik. Ma még munkahelyteremtésnek nevezik a kis közösségek agyonnyomását. Gazdaságélénkítésnek nevezik a települések eladósítását. "Fejlesztésnek" nevezik a táj leradírozását.
Sukoró után ez az újabb beruházás borzolja a kedélyeket a Velencei-tó partján. Korábbi ígéretünknek megfelelően egyesületünk Dr. Fülöp Sándorhoz, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosához (zöld ombudsmanhoz) fordul a korábban már megfogalmazott aggályok miatt. Az ún. Velencei-tó kapuja projekt méreténél, jellegénél, funkciójánál fogva megítélésünk szerint alkalmatlan a fejlesztésre, több kárt okozna a városnak és a tájnak, mint hasznot.
Ha írásunkhoz hozzászólna, esetleg közzé is tenné, kérjük, jelezze! (A közzététel lehetősége nem automatikus, építő jellegű vita, eszmecsere a cél)
Tisztelettel:
Szigeth Gábor
www.angelikaegylet.hu
06-30-734-0646
2010.06.28. ---NOL nyomán Magyarországon szokatlannak
számít, hogy egy többmilliárdos projekt ellen akkor indul intenzív
támadás, amikor a beruházó már kiválasztotta a kivitelezőt, és heteken
belül megkezdődne az építkezés. Most ez történt a velencei önkormányzat
által előkészített „Velencei-tó kapuja” elnevezésű turisztikai
beruházással, amely körül alig néhány napja lángoltak fel a viták, és
amit egyes hírportálokon (így nevezi a magyarországi média a kuruc.info, nemenyi.net
és ezekhez hasonló, szókimondó hírportálokat. --szerk. ) újabban csak
„új Sukoró-ügyként” aposztrofálnak. Az idő eldönti, hogy a ,,Sukoró
II.'' elnevezés helytálló-e teljes mértékben, vagy csak részben...
–-- A velenceiek nevében kikérem magamnak, hogy bármilyen szempontból a
Sukoróra tervezett King’s Cityhez hasonlítsák a mi fejlesztésünket --–
állítja Oláhné Surányi Ágnes, Velence 1994 óta hivatalban lévő, MSZP-s
támogatással megválasztott független polgármestere. –-- A „Velencei-tó
kapuja” kizárólag az önkormányzat tulajdonában lévő területen valósul
meg, a fejlesztésekkel gyarapodik a város vagyona, az új létesítményeket
pedig bárki szabadon használhatja. (...ki is kapod, ha már kikéred
magadnak. Az Internet pedig megadja a szabad vélemény terjesztési
lehetőségét mindenkinek. Ha esetleg nem a Sukoróhoz hasonló
telekmanipuláció van a háttérben, akkor ,,csupán'' globalista
plázaidiotizmusként fogjuk ,,reklamírozni'' a beruházást, mert kiérdemli
eme nemes elnevezést. Oláhné
Surányi Ágnes ,,trükkös önkormányzati jutalmazásáról'' pl. ITT
olvashatunk figyelemreméltó híreket a reggeli kávénk elfogyasztása
helyett---szerk.)
A „Velencei-tó kapuja” tíz elemből álló komplex turisztikai beruházás,
amelynek keretében megújul egy húszhektáros partszakasz: a velencei
szabad strand és a hajókikötő környéke. Kicserélik a közműveket, homokos
lidót, sétányokat, fedett korzót, gyaloghidat, játszóteret és egy 5500
négyzetméter alapterületű szolgáltatóházat alakítanak ki (...ahol
megvásárolhatjuk majd azt a fogyasztói plázahulladékot, amiről addig el
sem tudtuk képzelni, hogy létezik --szerk.). A csaknem 2,2 milliárd
forintos fejlesztésre a velencei önkormányzat 1,5 milliárd forintos
uniós támogatást nyert el, amit 680 millió forintos önrésszel kell
kiegészítenie.
Azt Szigeth Gábor sem vitatja, hogy „Velencei-tó kapuját” nem fű alatt
készítették elő. Az első tervek már 1999-ben elkészültek, az
önkormányzat több alkalommal is tartott az ügyben lakossági fórumot,
tájékoztatót, a kidolgozott projektről pedig 2007 óta összesen 36
alkalommal tárgyaltak a velencei képviselő-testület ülésein. Az
önkormányzat a beruházás valamennyi elemére jogerős építési engedéllyel
rendelkezik, eddig 21 közbeszerzési eljárást folytattak le, s már a
kivitelezőt, sőt a létesítmények leendő üzemeltetőjét is kiválasztották.
Oláhné Surányi Ágnest derült égből villámcsapásként érte, hogy június
közepén váratlanul több oldalról is megtámadták a projektet. A helyi
Sz-Épülő Velencét Egyesület például aláírás-gyűjtési akciót indított,
amelyhez a 14 tagú képviselő-testületből öten is csatlakoztak. A
tiltakozók által megfogalmazott nyílt levél szerint a város lakosságának
nagyobb része nem támogatja a beruházást, az ezzel kapcsolatos helyi
közvélemény-kutatást feltehetőleg manipulálták. (A hivatalos eredmény
szerint ugyanis többségben vannak a projekt támogatói.) Az ellenzők úgy
vélik, a projekt erőltetése kárt okozna Velencének, az eddigi
önkormányzati kommunikáció eltúlozta a várható pozitív hatásokat, ezért
helyi népszavazás kiírását kezdeményezik az ügyben.
Az Angelika Egyesület a Velencei-tavat félti a beruházástól. Szigeth
Gábor szerint elfogadhatatlan, hogy a tópartra egy monumentális
üzletközpont kerüljön, mint ahogy tájidegennek tartja a fedett korzót és
a homokos „műtengerpartot” is. Az egyesület Fülöp Sándorhoz, a jövő
nemzedékek országgyűlési biztosához fordult, s azt kérte, hogy vizsgálja
ki: megfelelt-e a természetvédelmi és törvényességi szempontoknak a
projekt előkészítése. Szigeth Gábor közölte, az Angelika Egyesület
honlapján már több százan csatlakoztak ahhoz a riadólánchoz, amelynek a
tagjai vállalták, hogy akár élőláncot alkotva is megakadályozzák a
munkálatok megkezdését Velencén.
Szigeth Gábor kérdésünkre válaszolva azzal indokolta az egyesület
megkésett fellépését: korábban olyan információikkal rendelkeztek,
miszerint a „Velencei-tó kapuja” program forráshiány miatt meghiúsult,
és csak a közelmúltban szembesültek azzal, hogy hamarosan megkezdődne a
kivitelezés.
Oláhné Surányi Ágnes szerint helyi politikai küzdelmek állnak a
mesterségesen felkorbácsolt indulatok mögött: a projekt támadói az őszi
önkormányzati választásokra készülve valójában őt vették célba.
Hasonlóan vélekedik a képviselő-testület kilenc tagja is, akik szintén
nyílt levélben álltak ki a polgármester és a „Velencei-tó kapuja”
mellett.
--– Kevés olyan beruházás lehet az országban, amit alaposabban
készítettek volna elő, mint a „Velencei-tó kapuját” –-- mondja Oláhné
Surányi Ágnes (---ettől persze nyomban fellélegezhetünk.. --szerk.).
--– Aki a jelenlegi stádiumában meg akarja akadályozni a fejlesztést, az
nem csupán 1,5 milliárd forintos uniós támogatást húzna ki a velencei
polgárok zsebéből, de helyrehozhatatlan károkat okozna a város
idegenforgalmának is. (Érdeklődve várjuk az ezzel kapcsolatos
tanulmányokat --- szerk.)