Hierarchikus tartalomszűrő

(A -Szűrő- gomb listáz mindent a témában)

Hajószerkezettan haladó szinten

,,Amit nem értesz, az veszélyforrás.''
(Larry Niven)

Elsősorban elméleti dolgok a tengeri kajakokról, és általában a hajókról. Ne ijedj meg, ha itt többről van szó, mint amit eddig a fürdőkádban láttál, amikor beleültél és emelkedett a vízszint! Egy másik jótanács: bele se olvass, míg a hajószerkezettani alapokat át nem olvasod!

Alkategóriák

Kormányozhatóság, iránystabilitás

A fordulékonyság és az iránystabilitás együttes professzionális szintű megkövetelése egy kajaktól nem lehetséges, hiszen a két követelmény ellentétes. Bár voltak és vannak kísérletek e kettő egyesítésére, a kínált ,,termékek'' inkább a fogyasztásunkat növelik szkegek, kormánylapátok különféle megjelenéséban még akkor is, ha különösebb szükség nem lenne rá. Borzasztóan nagy hullámok közt bizonyítottan nem a kormánylapát számít, különösen akkor, ha a kajak hátsó másfél métere vizet sem fog (lásd a mellékelt szemléltető ábrát). Az egyetlen, amikor fontos szerepet kap egy szkeg (kormánylapát), az egy kajakos versenyző esete, amikor a K1-es iránytartásának korrigálására a lábait használja a lapát helyett, törekedve arra, hogy a lapáttal kizárólag az előrehaladást biztosítsa.
Kormánylapát versus szkeg, vagy mindkettő egyszerre, esetleg egyik sincs a hajón --- nos, ez mindig vallásháborút robbanthat ki, de igazán alaposan csak ritkán magyarázzák meg álláspontjukat a kajakosok.
Cikkek száma:
3

Lengések

Ha valahol elbillen valami, akkor többnyire elborul, kivéve, ha az egy macska. De maradjunk inkább a tárgyaknál! Ha a tárgy ki van kötve valahova, akkor nem borul, a kötél meggátolja, visszabillen. Ha leng a tárgy, akkor nyomaték hatására belendül és folyamatosan leng egy ideig egy tengely körül. Ha gumikötélen leng, akkor pályája ,,nyúlik'' is. Ha vízen van a tárgy és billenő nyomaték éri (pl. oldalról átcsap kajakodon egy törőhullám), akkor --- tekintettel arra, hogy a hajó mechanikailag egy lengő tartó --- lengeni kezd a fentiek bonyolultságán túl még komplikáltabban. Igen ám, de milyen és hányféle nyomaték hatására? Itt kezd eldurvulni a helyzet, ráadásul mindez hozzájárul az összellenállás növekedéséhez, így egyáltalán nem mindegy, melyik nyomaték hatására hogyan viselkedik a héj.
Legelső tárgyaláskor vehetjük a billenő nyomaték után a merülő lengéseket, majd a bukdácsoló lengéseken át eljuthatunk a harántirányú lengésekig, végül a csellengésig (kacsázásnak is hívják), mely utóbbi egy függőleges tengely körül történik, hozzájárulva az iránystabilitáshoz vagy a szlalomképességhez. Mellékesen ez az egyetlen lengés, amely csak haladó hajótestnél figyelhető meg, amikor hosszirányú mozgásban vagyunk kajakunkkal.
Úgy képzelhetjük el mindezt egyszerűen, hogy a hajótesten (vagy a közelében) van néhány átmenő (vagy kitérő) egyenes, melyek helyzete, dőlésszöge állandóan változhat, és ezek körül bizonyos (szintén változó) nyomaték hatására kialakulnak a lengések. Ezeket pedig még modellezni is lehet, álomszerűen sikeres szimulációkkal.
Cikkek száma:
5

Sebesség, ellenállások

A kajak az egyik olyan ritka vízkiszorításos (deplacement) hajó, amely a testsebességén túl is hajtható.

A sebesség egyedül a kajakos fizikumától függ. Minél nagyobb egy hajó ellenállása a nagyobb sebességnél, annál hamarabb fárad el a kajakos. Kis sebességnél egy K1-es összellenállása azonos egy túrakajakéval, ez egyértelműen lekövethető a Kaper-algoritmussal.
Sosem beszélhetünk csupán sebességről egy kajaknál (hogy gyors vagy sem), hanem összetettebben kell nézelődnünk --- csak sajnos erre legtöbben lusták és értetlenül bámulnak, ha valaki megemlíti.
Alábbiakban tehát az összellenállás ami bennünket érdekel, méghozzá a sebesség függvényében.
Cikkek száma:
9

A hajók szilárdsága

A hajók szilárdsága nem csupán a test anyagától, annak szerkezetététől (rétegrendjétől) függ, hanem a teljes hajótest alaki (formai) kialakításától, kompozithajóknál a héj és a deck összeillesztési technológiájátol és egyéb varázslatoktól.
Bármit elhanyagolunk az építésnél, az könnyen megmutatkozhat az első sérülésnél, amely a szilárdság jérce soványságára utal.
Cikkek száma:
3

Stabilitás

Ha egy hajó rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy a külső, zavaró hatásokat úszáshelyzete megváltoztatása árán kiegyensúlyozza, majd a zavaró hatás megszűnése után vissza tudja nyerni eredeti úszáshelyzetét, stabilnak mondjuk.
Emberi erővel hajtott hajónál ugyanezt úgy kell értelmezni, hogy beleszámítjuk a teljes személyzet összsúlyát, technikai tudását, összérzékszervi tapasztalatait, és magát a lapátot.
Cikkek száma:
15