Technológiák

C élspecifikus CAD-rendszerektől az újfajta anyagokon keresztül a hajóépítésig, kajakgyártásig a kellő brutalitással. Vannak olyan mozaikszavak, anyagok, technológiák a hajók eladási katalógusaiban, amelyekről elsőre a halandóknak gőzük sincs.
Kísérletet teszünk arra, hogy itt mindegyiket elkapjuk és kivesézzük.
Alaposan.

CFD (Computational Fluid Dynamics) számítógép programok

A hajótervezői munkát az is megnehezíti, hogy az optimális kialakítás érdekében több tervezési változatot kell megvizsgálni. Tesszük ezt azért mert egyrészt kíváncsiak vagyunk, másrészt tényleg szeretnénk egy nagyon szép hajót, kajakot, tengeralattjárót vagy űrhajót építeni. Az alábbiakban a BME Hajós Füzetekből lássunk egy rövid részletet!
-------
A elvi megfontolások és a „kézi” számítások pontosítása érdekében a tervezők már régen megpróbálták valahogy modellezni a hajók működését. Ez régen kizárólag tényleges modellek építését és ezeken való kísérletezést jelentett (lásd Foude életművét), de a számítástechnika fejlődésével lehetőség nyílt a hajótest körüli áramlást ún. CFD (Computational Fluid Dynamics) számítógép programok segítségével többé-kevésbé megfelelően szimulálni.
A program úgy működik, hogy a hajótest körüli teret a tervező (külön szoftverek segítségével) igen sok, több tíz- vagy százezer apró kockára, téglatestre bontja, és a valóságos, súrlódásos közegekre vonatkozó áramlástani törvényeket felhasználva a számítógép meghatározza a kis térfogatelemekben az áramlási sebesség nagyságát és irányát. Ebből már számolható a hajótest körüli nyomáseloszlás is. reszekrebontas
Add a comment

Bővebben: CFD (Computational Fluid Dynamics) számítógép programok

Hajóépítés hi-tech módszerekkel, avagy a komputerizált világ kihasználása kajaképítésekre --- bevezetés

Adott egy jámbor óegyiptomi nádkötegelő szaki, és egy szintén jámbor, CNC marógépet is kezelni tudó jelenkori hajótervező- és építő mérnök. Mindkettő úszóképes vízi járművet készít, saját szakmájukban ők a legjobbak. Kis túlzással azt is lehetne mondani, hogy munkájukkal egyszerre végeznek.
Mindkét hajó teherbíró kapacitása ugyanakkora, bírják a nyílt óceáni meneteket is. Mindkettő megfelelően képzett legénységet kíván, hiába végez az egyiken rengeteg feladatot valami elektronikus gépezet.

Mi a különbség a két hajó között?
Az egyik gyorsabb esetleg kényelmesebb is. Más semmi, még a bztonság is relatív...

Hogyan van ez összefüggésben a hajóépítéssel?
Az ókorban is szükség volt megfelelő szakemberekre, ma is. Ugyanaz a helyzet: ma csupán kényelmesebb a hajóépítés, de sem anyagilag, sem szakképzettségben, sem másban nem változott a helyzet. Vagy tévednénk?

Kezdjük azzal mesénket, hogy ma hogyan startol el például egy tengeri kajak építése, egy olyané, ami nem tartalmaz egy az egyben ,,lopott'' vagy lagálisan átvett design-elemeket, hanem teljesen egyedi!

Add a comment

Bővebben: Hajóépítés hi-tech módszerekkel, avagy a komputerizált világ kihasználása kajaképítésekre --- bevezetés

Armerlite --- ez nem anyag, csupán a Robson egyik márkaneve

,,Armerlite a könnyű és merev szerkezetet nyújt és megnövelt teljesítményt, könnyebb kezelhetőséggel, alacsony szállítási költségekkel, Nagyobb tárolási kapacitás kajakoknál, deformáció nélkül, mindezt megnövekedett élettartammal.''

Ennyit ír a robson a saját amerikai honlapján, megjegyezve, hogy az Armerlite-é a jövő. Ennyi volt a reklámszövege, most nézzük, mi van emögött, hogy valójában miből van az Armerlite, amely nem egy anyagnév, hanem csupán egy márkanév.

Vannak a kompozitszerkezetek. Ezek állnak egy- vagy több erősítőszálból és valamilyen mátrixanyagból, amely észtergyantától kezdve epoxin keresztül akár polietilén- vagy polipropilénből is lehet. E két utóbbit a legnehezebb a sűrű szálak közé egyenletesen bejuttatni, ráadásul hőre lágyuló anyag mindkettő, nem pedig hőre keményedők. (pl. epoxiból is van hőre lágyuló, de ebbe most ne menjünk bele...)

A polietilén- illetve polipropilén granulátumot (nagyon finom por alakban) egyenletesen bedolgozzák az erősítőszálak közé, majd a szerszámtestben egymáshoz préselik őket. Ehhez ha olyan a helyzet, még kompresszort sem kell használniuk, a felesleget a két szerszámfél összenyomásával egyszerűen kipréselik. Így készíti a Robson a lapátjait, melyhez a marketingesek hozzáadtak még egy lapáttal azzal, hogy az Armerlite név mögé berakták a technológiát, melyet halandó akor sem ért meg, ha leírják neki.

A probléma csupán az, hogy ezen gépsorokhoz nem kell különösebb szakember, így maga a termék olcsóbb lehetne, mint mondjuk a prepregből méregdrágán előállított kompozitszerkezet. De nem az. Ők is keresni akarnak akkor is, ha olcsóbban tudnák előállítani termékeiket.

Jómagam polipropilén mátrixszal biztosan nem foglalkoznék, mert megvannak ennek is a korlátai, melysokkal durvábbak, mint ahogy el tudnánk képzelni. Aki ebbe a technológiába belesétál, benne is ragad, kiszállni nem tud belőle.

Egyvalami azonban mellette szólna. Valóban többet jelent maga a technológia, mint csupán a rotációs öntéssel készült kajakoknál a granulátum eloszlatása. Ez valóban szálerősített műanyag, nem úgy, mint pl. az RTM PE kajakjai. Viszont bekerülnek az országba olyan kajakok a Robsontól, amibe ha egy élesebb szemű hosszirányban belenéz, olyan deformációkat lát, mintha Mariska néni a gyúródeszkán alakított volna egy nagyot a kenyértésztával. Erre bizony nem kaphatunk magyarázatot sem a gyártó honlapján, sem a magyarországi forgalmazójánál. Érdekes módon ugyanilyen hajók a rotációs öntésnél is keletkeznek, melynek oka az egyenletlen visszahűtés még a szerszámtestben.

Egyszóval maradok a saját magam által kevert gyantáknál, saját választású erősítőszálaknál, mert senkinek a hulladékában nem bízom már.

Add a comment