Érdekességek tengerek, hajózás témában

Tudástár. Érdekességek tengerek, hajózás témában

Homéroszi földrajz, Atlantis, váltószámok, a világtörténelem legsúlyosabb tengeri katasztrófája --- meg még ami érdekes és olvasmányos lehet. Idegesítő írások itt nincsenek, kávézhatsz is közben.
A válogatás a következő szűrés alapján készült:
  1. Az írás saját szellemi épülésünkhöz szükséges?
  2. Tudásunk valamely kevésbé meddő szegletét fejleszti?
  3. Hasznára van egyáltalán valakinek a gyűjtemény?
  4. Az írások esetleg építő jellegűek?
  5. Legalább szórakoztat...?

Váltószámok kajak-katalógusokhoz és általában tengeri kajakozáshoz

1 nautical mile (tengeri mérföld) = 1.852 km

= 1.15078 angol mérföld

= 6076.12 láb

= 1852 m

= 10 kábel



láb -- méter = 0.3048
méter -- láb = 3.2808
tmf -- angol mérföld = 1.1515
angol mérföld -- tmf = 0.8684
csomó -- angol mérföld = 1.1515
angol mérföld -- csomó = 0.8684
négyzetláb -- négyzetméter = 0.0929

négyzetméter -- négyzetláb

= 10.7643
csomó -- km/h = 1.8519
km/h -- csomó = 0.54

1 angol font

(pound, rövidítve lb, ℔ vagy lbm)

= 453,59237 gramm.
láb (foot) (rövidítve ft) = 0,3048 m
Add a comment

Gustloff: a világtörténelem legsúlyosabb tengeri katasztrófája, mely mögött a Titanic elsüllyedése eltörpül --- első rész

Gustloff: a világtörténelem legsúlyosabb tengeri katasztrófája
(I. rész)
1945 elején a nagy világégés a végéhez közeledett Európában. A szövetséges koalíció hadereje két irányból támadta a tengelyhatalmak legerősebb államát, Németországot.
Nyugaton a brit-amerikai erőket igen kemény próbatétel elé állította a Wehrmacht és a Luftwaffe, hiszen a szárazföldön 1944. december közepén az Ardennekben indítottak a németek ellentámadást, amelyet csupán nagy nehézségek és áldozatok árán tudtak a túlerőben lévő angolszászok megállítani, ugyanakkor pilótáik körében páni félelmet váltott ki egy új német csodafegyver, az első sugárhajtóműves repülőgép, az ME-262 megjelenése, amely jó 200 km/óra sebességgel múlta felül a leggyorsabb szövetséges vadászgépeket is.
gustloff

Ennélfogva az amerikai-brit erők még 1945 januárjában sem tudtak átkelni a Rajnán. A keleti fronton ellenben az oroszok nagy iramban nyomultak előre, jó esélyük volt arra, hogy, akár Németország egész területét megszállva, a szovjet hatalmi övezetet kiterjesztik a Rajna vonaláig. Ez a tragédia alighanem be is következett volna, amennyiben – már a kortársak által is a sztálingrádi csatához hasonlított – budapesti ostrom idején fővárosunk hős magyar és német védői nem állítják meg a Vörös Hadsereg Duna-völgyi előrenyomulását két hónapra. A baltikumi fronton azonban a szovjet haderő 1945 januárjában meghódította Nyugat-és Kelet-Poroszországot, sőt, január 23-án elérte az Oderát is.

Ebben a válságos helyzetben rendelte el Dönitz admirális a Hannibál-hadművelet lebonyolítását, vagyis Kelet-Poroszország evakuálását az ottani német lakosság életének megmentése végett. A vörös ármádia ugyanis bosszúszomjasan lépte át a német határt. A tábori bordély intézményét nélkülöző szovjet katonákat Ilja Ehrenburg zsidó származású szovjet-orosz író verseivel arra tüzelte, hogy Németország területére lépve erőszakolják meg a nőket, s álljanak kegyetlen bosszút a civil lakosságon.

A vörös veszedelem megérkezésekor aztán a világtörténelem legnagyobb méretű evakuálási programját hajtották végre: a Wehrmacht (véderő), s ezen belül a Luftwaffe (légierő) és a Kriegsmarine (haditengerészet ) egységei példás rendben és precizitással ürítették ki a veszélyeztetett területeket. Mintegy 2,2-2,5 millió embert telepítettek át nyugatra, s mindezt kemény téli időben, mínusz 15, mínusz 20 fokos hidegben, háborús körülmények között.
Add a comment

Bővebben: Gustloff: a világtörténelem legsúlyosabb tengeri katasztrófája, mely mögött a Titanic elsüllyedése eltörpül --- első rész

Gustloff: a világtörténelem legsúlyosabb tengeri katasztrófája, mely mögött a Titanic elsüllyedése eltörpül --- második rész

Gustloff: a világtörténelem legsúlyosabb tengeri katasztrófája (II. rész)


A kelet-poroszországi menekülteket a nyugat-németországi Kiel, illetve Flensburg kikötő menedéke felé szállító Gustloff óriásgőzöst 1945. január 30-án este kilenc óra tizenhat perckor megtorpedózta a Marinyeszko kapitány irányítása alatt álló – német tervrajzok alapján épített – S-13 jelzésű szovjet tengeralattjáró.


Szerencsétlenség volt a szerencsétlenségben, hogy a Gustloff helyzetjelző fényei be voltak kapcsolva, így szinte elsüllyesztendő célpontként kínálták fel a németek a hatalmas monstrumot a szovjeteknek, ráadásul a kísérő hajó, a Löwe torpedónaszád lokátora a nagy hideg miatt el volt jegesedve, és nem érzékelhette az S-13-as feltűnését a Stolpe-zátony térségében. Az első torpedó a Gustloff elejét találta telibe, mire az ügyeletes tiszt, Weller kapitány azonnal lezáratta az orrészbe vezető összes vízzáró zsilipet, halálra ítélve ily módon az ott tartózkodó, szolgálaton kívüli, pihenőidejüket töltő matrózokat. Amennyiben ezt a nehéz elhatározást követelő parancsot Weller nem adja ki, a hajó percek alatt a vízvonal alá merült volna. A második becsapódás a leeresztett úszómedence alatti hajórészt érte, ahol a sebesülteket és a várandós asszonyokat szállásolták el. Itt a szétrobbanó üvegmozaikok szilánkjai darabokra szaggatták az éjjeli pihenőre tért szerencsétleneket. Végül az utolsó detonáció a hajó közepén, a gépháznál történt, így a motorok azonnal leálltak, és a fedélzetek világítása is megszűnt. Szerencsére a tartalékvilágítás néhány perc múlva bekapcsolt, ettől kezdve lehetséges volt némi tájékozódás és a menekülési útvonalak elérése a szerencsétlenül járt utasok számára.

A mentés folyamatát súlyosbította, hogy a Gustloff jobboldali részén a mentőcsónakok leeresztésére szolgáló kötelek és csigák a mínusz 18 fokos hidegben teljesen el voltak jegesedve, így használhatatlanok voltak. Az óriásgőzös megdőlése folytán a tükörsima jég borította napozófedélzeten hömpölygő tömegből rengetegen alázuhantak a tengerbe, ráadásul mentőmellény sem jutott a szerencsétlenül jártak közül mindenkinek. Így a legtöbbjük nem élte túl a nagy hőmérséklet-különbségből adódó sokkot. A mentésben nagy segítséget jelentett a kísérőhajó, a Löwe, amely keresőreflektorainak bekapcsolásával lehetővé tette a mentőcsónakok vezetőinek tájékozódását, valamint több száz hajótöröttet fel is vett a fedélzetére. A szerencsétlenség után néhány perccel érkezett a helyszínre a Hipper nevű nehézcirkáló, amely szintén menekülteket és sebesülteket szállított a T-36-os torpedónaszád kíséretében. Mivel a Hipper zsúfolásig volt emberekkel, és továbbra sem múlt el a tengeralattjáró-veszély, a hajó továbbhaladt a célállomás, Kiel felé, a Robert Hering kapitány parancsnoksága alatt cirkáló T-36-os legénysége pedig azonban megkezdte a mentést. Miközben Bosch ecsetjére kívánkozó apokaliptikus látvány tárult Hering kapitány tekintete elé, a hullámzó tengeren sodródó több ezernyi megfulladt és megfagyott gyermek holttestével, a velőtrázóan ordító, a halál torkából segítségért könyörgő további ezrek soha nem feledhető pokoli látványával, Marinyeszko – a vörös hadseregbeli harci morálhoz hűen – újabb két torpedót lövetett ki, ezúttal a mentést végző T-36-os felé.

 
Add a comment

Bővebben: Gustloff: a világtörténelem legsúlyosabb tengeri katasztrófája, mely mögött a Titanic elsüllyedése eltörpül --- második rész

Homéroszi földrajz

A hipotézis

"Ha igaz az az állítás, mely szerint Európa történelme a görögökkel vette kezdetét, akkor igaz az is, hogy a görög történelem viszont Odüsszeusz világával kezdődött."
(M. I. Finley)

A hajózási szakközépiskolában kötelezõ olvasmányként el kellett olvasnunk az Odüsszeiát. Engem fõként a történet hajózási része fogott meg. Vajon az egy valóságos utazás volt? Ha igen, merre lehetett a lótuszevõk országa? Hol élhetett a küklopsz? El lehet-e jutni hajón Hádész birodalmába? - Efféle kérdések izgattak akkor, és foglalkoztatnak azóta is. Elvégeztem egy hatéves tengerészeti egyetemet, sokat hajóztam, oktattam, de Odüsszeuszról soha nem feledkeztem meg. Évekkel késõbb, amikor már foglalkozásommá vált a tengeri vitorlázás, ismét Odüsszeusz vonzáskörébe kerültem: elõbb négy esztendeig tartó elméleti kutatás, majd egy 6000 kilométeres autós elõkészítõ "feltáró expedíció", aztán végre május 14-én elindulhatott a 2000. évi Odüsszeusz Expedíció is, mégpedig a 15,5 méter hosszú Albatros nevû vitorláson. Én voltam a kapitány, és ez lett életem legnagyobb kalandja.

Odüsszeusz útvonala Bredford szerint
Bredford

Expediciónk célja az volt, hogy hajózási szempontok alapján azonosítsa Odüszszeusz bolyongásainak helyszíneit, azokat a helyeket, ahol a bátor görög sem tudta, merre is jár. Ez a " homéroszi földrajz" tudományos alapproblémája, amelyen több ezer éve vitatkoznak a legkülönbözõbb szakterületek tudósai. Vitáik nyomán eddig több mint nyolcvan elmélet született.

A legelfogadottabb E. Bredford útvonala (õ különben szintén tengerész volt), s mûve 1968-ban magyarul is megjelent a Megtalált Odüsszeusz címmel. Az angolok révkalauzkönyvei gyakran hivatkoznak az általa megnevezett helyszínekre. Az én útvonalamon azonosított helyszínek közül 16- ból 4 teljesen új, olyan, amelyrõl eddig senki sem tett említést, továbbá 7 helyszín dolgában pontosítottam Bredford elméletét. Ezek és a korábban azonosított helyszínek valódiságát bizonyítani is tudom. De mit mond el maga az Odüsszeia?

Forrás: vitorla.com (Élet és Tudomány cikk ---> PDF)

Add a comment

Bővebben: Homéroszi földrajz