Hierarchikus tartalomszűrő

(A -Szűrő- gomb listáz mindent a témában)

Hajók, tengeri kajakok elmélete

A hajószerkezettani kérdésekben az írásokat aszerint csoportosítjuk, hogy a legtöbb tengeri- esetleg vadvízi kajakost is érdekelje. Fontos ez azért, hogy egy több százezres tengeri kajak megvásárlása kapcsán a gyártó marketingese ne tudjon (annyira) átverni mindenféle csillogó-villogó grafikonokkal, melyek pl. stabilitásról és sebességről (összellenállásról) szólnak ugyan, de mosópor-reklám szinten.
Mi egy tengeri kajakot nem mosóporként szeretnénk élvezni és kiélvezni --- így egy komolyabb megközelítéssel kell szemlélnünk a gyárak katalógusai által nyújtott jérce soványságú információhalmazt.

Ajánlott irodalom hajószerkezettani- és egyéb elmélet terén

Néhány forrásmű, melyből a tengerikajak.info (is) táplálkozik:

  • Kom F.: Hajók kézikönyv, Szakkönyv, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1981
  • Balogh Béla, Vikár Tamás: A hajók elmélete Szakkönyv, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1955
  • Dr. Kovács A.- Dr. Benedek Z.: A hajók elmélete, Egyetemi tankönyv, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988
  • Kronberger Ödön: Hajó stabilitása és lengése Szakkönyv, Közoktatásügyi Jegyzetellátó, Budapest, 1962.
  • Horvay Árpád: Hajóépítéstan I-II. Szakközépiskolai tankönyv, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1997.
  • Debreczeni József: Hajók szerkezete és javítása Szakközépiskolai tankönyv, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1991.
  • Mikó György.: Hajók Szerkezete, Kézirat, Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1982
  • Deseő Zoltán.: Hajószerkezettan, Kézirat, Tankönyvkiadó, Budapest, 1971
  • E. Baker: Steel Shipbuilding, Szakkönyv, McGraw-Hill Book Co., London, 1953
  • Dr. Benedek Z.: Hajók I, Kézirat, Tankönyvkiadó, Budapest, 1991
  • Korn Ferenc: Hajó Kézikönv, Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1981.
  • Marjai Imre: A hajó története Corvina, Budaaapest, 1979.
  • K.J. Rawson – E.C. Tupper: Basic Ship Theory, Szakkönyv, Longman Group Limited, 1983
  • Sv.Aa. Harvald: Resistance and Propulsion of Ships, Szakkönyv, Wiley-Interscience Publication, Toronto, 1983
  • Székely János: A hajóépítés technológiája, hajóátadások Tankönyv, Tnkönyvkiadó, Budapest, 1978.
  • D.J. Eyres: Ship Construction, Egyetemi tankönyv, Butterworth-Heinemann, Oxford, 2001
  • H. Schneekluth – V. Bertram: Ship Design for Efficiency and Economy, Butterworth-Heinemann, Oxford, 1998
  • Barras, C. Bryan: Ship design and performance for masters and mates Szakkönyv, Elsevier, Amsterdam, 2004.
  • E. Baker: Steel Shipbuilding, Szakkönyv, McGraw-Hill Book Co., London, 1953
  • BME Repülőgépek és Hajók Tanszék --- Szakmai közéleti tevékenység / Publikációk

(folyamatos bővítés alatt)

Add a comment

Bővebben: Ajánlott irodalom hajószerkezettani- és egyéb elmélet terén

Hajószerkezettan --- ingyenes tanfolyam

Ingyen?

Olyan ingyenes ,,tanulótanfolyamról'' olvashatsz itt, amely végigvezet a teljes hajószerkezettani ismeretanyagon, egyelőre csak a fontosabb definíciókon keresztül. Ezt a speciális dolgot az indította el, hogy találkoztam olyan kajakosokkal, akiket ugyan érdekelte mindenféle elméleti anyag, de nem tudták, hol kezdjék el azt olvasni. ,,Ingyenes'' csupán azért, mert a szó divatos, felkapott, és egyesek mindenütt ezt keresik. (Hát itt van, gazdaságos csomagolásban ahogy az ultragagyi lengyelpiacoktól kezdve az olcsó kínain át a hejdegazdaságos tescoig megszoktatták veled.)

Minden hónap elején egy éppen aktuális ütemterv alapján végigmegyünk a hajószerkezettan alapjain, ami a tengerikajak.info oldalon található. Naponta változik majd (egyre keményebbé válva) azon fogalom kiírása, amely az éppen aktuális ismerethalmazban a következő lépcsőfok felfelé.

Nos, ha valaki belevág a közepébe és kezdi mondjuk a stabilitással (az elméleti- és nem gyakorlatban értelmezett stabilitással), akkor szakad a part, elmegy a kedve az egésztől, semmit sem fog érteni.

Értelemszerűen a február a legrosszabb, ilyenkor ,,csak'' a stabilitásig jutsz el, annak mélyebb megértéséig várnod kell egy 31 napos hónapra. (Megértelek, hogy emiatt éppen most szétvered a klaviatúrádat, de hidd el, nagyon kemény fájdalmak jelentkezhetnek az öklödön, ha mindezt kézzel teszed.) Persze átugorhatod, a hiányzó részek kikeresését, a benne lévő szakkifejezésekkel együtt már érteni fogod.

Remélem ezzel megkönnyítettem azok törekvéseit, akik szeretnének belemélyedni a komolyabb ismeretekbe, de nem tudják, hol kezdjék el azt.

Sok sikert és kellemes mindenfélét mindehhez!

(c) tengerikajak.info --- Minden jog fenntartva --- beleértve a budapesti aluljárókban történő terjesztést is.

Add a comment

Alkategóriák

Hajószerkezettani alapok
Nem elég megnézni egy eladásokra optimalizált kajak-katalógust, majd sík vízen kipróbálni magát a kajakot, szükséges az is, hogy teljes terheléssel (csomagokkal) hullámos vízen is haladjunk vele, méghozzá legalább egy egyhetes tengeri kajaktúra alkalmával. Ekkor megtapasztalhatjuk saját bőrünkön, mire is képes a megvásárlásra szánt hajó.
--- Vajon tudjuk-e, hogy mindent megnéztünk, megtapasztaltunk, ami nekünk kell?
--- Ha igen, akkor értjük-e azt, rendelkezünk-e olyan ismeretekkel, melyek segítségével fel tudunk tenni kérdéseket?
Ennek szellemében kezdjük el a hajószerkezettani ismereteink bővítését, elsősorban a szakkifejezések tárgyalásával, melyek segítenek komolyabb szakszavak megértését is. Tapasztalatból tudom, hogy ezek nagy részével hazai kereskedők, hajóépítők sincsenek tisztában.

Biztosan érezhető egy idő múlva, hogy ha a kajakgyártók eladási katalógusaiba bizonyos adatok bekerülnének (például az összes hidrosztatikai adat), sokkal többet tudnánk megmondani a hajóról, kajakról még a próbaút előtt. Sokkal jobban, alaposabban össze tudnánk hasonlítani kajakokat csupán számok, arányok, arányok arányai alapján, nem kellene a szubjektív beállítottságú ,,megmondóemberekre'' hallgatni, akik sajnos esetleg azt sem tudják, mikor miről beszélnek --- persze teszik mindezt csupa jóindulattal, mert semmi okuk a vészt hozni ránk. Mindenkit meg kell hallgatnunk, de tudnunk kell önálló objektívebb véleményt is alkotni, ez meg elméleti tudás megszerzése nélkül nem megy, hiába van gyakorlatunk a kajakok, hajók lelki élete terén.
Azonban a gyártók sem ezek mindegyikét (csak egy részét), sem a stabilitásokra, ellenállásokra vonatkozó adatokat sem tüntetik fel sehol. A dolgokat nem csupán abban kell keresnünk, hogy esetleg hülyének néznek minket (valljuk be, sokszor joggal), hanem abban is, hogy még a gyártók is az eladásra vannak ösztönözve, a fogyasztói társadalom mozgatói rugdossák őket. Az meg végképp más kérdés, hogy esetleg azért nem tüntetik fel a hidrosztatikai adatokat, mert nem ők tervezték a hajót --- vagy mert a tervező külön díjat kért volna érte, azt meg a végfelhasználó még pindurka darabban sem fizette volna meg fölfelé, hiszen azt sem tudja mi az...
Cikkek száma:
50
Nevezetes pontok, vonalak, síkok, térfogatok

1

  • Pontok
    • Rendszersúlypont
    • Metacentrum
    • Fixpont
    • Vízkiszorítási súlypont
    • Laterálfelület középpontja
    • Oldalszélnek kitett felület súlypontja
Cikkek száma:
38
Nevezetes arányok, teltségek
  • -- Hasábos teltség
  • -- Hengeres teltség
  • -- Vízvonalteltség
  • -- Főbordametszeti teltség
  • -- Laterálfelületi teltség
  • -- Vízvonalterület teltsége
  • -- Szélnek kitett felület teltsége
Cikkek száma:
8
Hajószerkezettan haladó szinten

,,Amit nem értesz, az veszélyforrás.''
(Larry Niven)

Elsősorban elméleti dolgok a tengeri kajakokról, és általában a hajókról. Ne ijedj meg, ha itt többről van szó, mint amit eddig a fürdőkádban láttál, amikor beleültél és emelkedett a vízszint! Egy másik jótanács: bele se olvass, míg a hajószerkezettani alapokat át nem olvasod!
Cikkek száma:
35
Kormányozhatóság, iránystabilitás
A fordulékonyság és az iránystabilitás együttes professzionális szintű megkövetelése egy kajaktól nem lehetséges, hiszen a két követelmény ellentétes. Bár voltak és vannak kísérletek e kettő egyesítésére, a kínált ,,termékek'' inkább a fogyasztásunkat növelik szkegek, kormánylapátok különféle megjelenéséban még akkor is, ha különösebb szükség nem lenne rá. Borzasztóan nagy hullámok közt bizonyítottan nem a kormánylapát számít, különösen akkor, ha a kajak hátsó másfél métere vizet sem fog (lásd a mellékelt szemléltető ábrát). Az egyetlen, amikor fontos szerepet kap egy szkeg (kormánylapát), az egy kajakos versenyző esete, amikor a K1-es iránytartásának korrigálására a lábait használja a lapát helyett, törekedve arra, hogy a lapáttal kizárólag az előrehaladást biztosítsa.
Kormánylapát versus szkeg, vagy mindkettő egyszerre, esetleg egyik sincs a hajón --- nos, ez mindig vallásháborút robbanthat ki, de igazán alaposan csak ritkán magyarázzák meg álláspontjukat a kajakosok.
Cikkek száma:
3
Lengések
Ha valahol elbillen valami, akkor többnyire elborul, kivéve, ha az egy macska. De maradjunk inkább a tárgyaknál! Ha a tárgy ki van kötve valahova, akkor nem borul, a kötél meggátolja, visszabillen. Ha leng a tárgy, akkor nyomaték hatására belendül és folyamatosan leng egy ideig egy tengely körül. Ha gumikötélen leng, akkor pályája ,,nyúlik'' is. Ha vízen van a tárgy és billenő nyomaték éri (pl. oldalról átcsap kajakodon egy törőhullám), akkor --- tekintettel arra, hogy a hajó mechanikailag egy lengő tartó --- lengeni kezd a fentiek bonyolultságán túl még komplikáltabban. Igen ám, de milyen és hányféle nyomaték hatására? Itt kezd eldurvulni a helyzet, ráadásul mindez hozzájárul az összellenállás növekedéséhez, így egyáltalán nem mindegy, melyik nyomaték hatására hogyan viselkedik a héj.
Legelső tárgyaláskor vehetjük a billenő nyomaték után a merülő lengéseket, majd a bukdácsoló lengéseken át eljuthatunk a harántirányú lengésekig, végül a csellengésig (kacsázásnak is hívják), mely utóbbi egy függőleges tengely körül történik, hozzájárulva az iránystabilitáshoz vagy a szlalomképességhez. Mellékesen ez az egyetlen lengés, amely csak haladó hajótestnél figyelhető meg, amikor hosszirányú mozgásban vagyunk kajakunkkal.
Úgy képzelhetjük el mindezt egyszerűen, hogy a hajótesten (vagy a közelében) van néhány átmenő (vagy kitérő) egyenes, melyek helyzete, dőlésszöge állandóan változhat, és ezek körül bizonyos (szintén változó) nyomaték hatására kialakulnak a lengések. Ezeket pedig még modellezni is lehet, álomszerűen sikeres szimulációkkal.
Cikkek száma:
5
Sebesség, ellenállások

A kajak az egyik olyan ritka vízkiszorításos (deplacement) hajó, amely a testsebességén túl is hajtható.

A sebesség egyedül a kajakos fizikumától függ. Minél nagyobb egy hajó ellenállása a nagyobb sebességnél, annál hamarabb fárad el a kajakos. Kis sebességnél egy K1-es összellenállása azonos egy túrakajakéval, ez egyértelműen lekövethető a Kaper-algoritmussal.
Sosem beszélhetünk csupán sebességről egy kajaknál (hogy gyors vagy sem), hanem összetettebben kell nézelődnünk --- csak sajnos erre legtöbben lusták és értetlenül bámulnak, ha valaki megemlíti.
Alábbiakban tehát az összellenállás ami bennünket érdekel, méghozzá a sebesség függvényében.
Cikkek száma:
9
A hajók szilárdsága
A hajók szilárdsága nem csupán a test anyagától, annak szerkezetététől (rétegrendjétől) függ, hanem a teljes hajótest alaki (formai) kialakításától, kompozithajóknál a héj és a deck összeillesztési technológiájátol és egyéb varázslatoktól.
Bármit elhanyagolunk az építésnél, az könnyen megmutatkozhat az első sérülésnél, amely a szilárdság jérce soványságára utal.
Cikkek száma:
3
Stabilitás
Ha egy hajó rendelkezik azzal a tulajdonsággal, hogy a külső, zavaró hatásokat úszáshelyzete megváltoztatása árán kiegyensúlyozza, majd a zavaró hatás megszűnése után vissza tudja nyerni eredeti úszáshelyzetét, stabilnak mondjuk.
Emberi erővel hajtott hajónál ugyanezt úgy kell értelmezni, hogy beleszámítjuk a teljes személyzet összsúlyát, technikai tudását, összérzékszervi tapasztalatait, és magát a lapátot.
Cikkek száma:
15