Természetvédelem

Különleges élőlények felfedezésétől a ciánszennyezésig minden, ami természetvédelemmel illetve annak károsításával kapcsolatos. Olvashatsz ciánszennyezésekről, olajszállító tankerek katasztrófájáról, vagy egyéb felemelő, a napodat csodálatosabbá tevő jelenségekről.

Szocialista taktika: jégtörőhajók kiárusítása, hogy később drágán visszabérelhessük

Halálra ítélt árvízvédelmi központ

A szaktárca a szervezet vezetője szerint csaknem százmillió forinttal tartozik, és elbocsátásokat tervez

2010. január 20. --- szép új világ.

Forrás: MNO --- Borsodi Attila

Miközben a nemzeti éghajlat-változási stratégia szerint a következő évtizedekben a szélsőséges időjárási események, többek között a hirtelen lezúduló esőzések és az emiatt kialakuló árvizek és belvizek egyre nagyobb veszélyt jelentenek majd, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium kivérezteti az árvíz- és belvízvédelmi központi szervezetet. A megmaradt csaknem ötven ember reménykedik abban, hogy több évtizedes munkaviszonnyal a háta mögött nem kerül üres zsebbel az utcára.

Hétfőn hagyta el az Árvíz- és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) kikötőjét az utolsó előtti jégtörő hajó, ezzel a korábban kilencdarabos vízijármű-park csaknem megszűnt létezni. (Hová került? --- erről nem lehet olvasni... Sebaj. Alkalomadtán visszabéreljük, jómagyar' XXI. századi szokás szerint.)
A társaság Szabadkikötő úti központi irodája ma szinte kong az ürességtől, mert míg a szervezet elődjénél egykoron több mint 350 fő dolgozott, ma már csak negyvenöt ember tevékenykedik a cég kötelékében. Rózsa Ferenc, a szervezet árvízvédelmi, belvízvédelmi és környezetbiztonsági divíziójának vezetője az irodájában fogad minket, és bár lenne oka a dicsekvésre – a szervezetnek nincs olyan dolgozója, akinek a munkáját ne ismerték volna el kitüntetéssel –, mégis panaszkodni kénytelen.
–-- Közel három éve, 2007-ben úgy határoztak, hogy a szervezetet végelszámolással megszüntetik, tevékenységeit pedig áttelepítik a 12 vízügyi igazgatósághoz. Akkor kormányrendelet született erről, amit később visszavontak, és azóta sem értek a folyamat végére –-- mondja el Rózsa Ferenc, aki szerint fel lehet hozni ugyan racionális indokot a decentralizáció és a szervezet felszámolása mellett, de a több évtizede itt dolgozó emberekről mindenképpen gondoskodni kell.
A helyzet ugyanis az, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) elhatározta a szervezet megszüntetését, elvonta a tevékenységeit, és elvette az eszközparkját, de a dolgozók sorsával nem foglalkozott. Ráadásul 2008 óta –-- ekkor kerültek át a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez –--, már nem a KVVM a tulajdonos, de a szakmai irányítás továbbra is a tárcánál van. Rózsa Ferenc tájékoztatása szerint korábban arról volt szó, hogy a minisztérium legalább húsz fő foglalkoztatásáról vagy végkielégítéséről gondoskodik, de úgy tűnik, egyelőre ez is csak ígéret maradt.

Pedig a szervezet működésére talán soha nem volt akkora szükség, mint amekkora a következő évtizedekben lesz. (Aranytojást tojó tyúkok elkótyavetyélése már megszokott hazánkban, de a jövőben aranytojást tojni tudó tyúkok levadászása úgy néz ki most itt is elkezdődött...)
Add a comment

Bővebben: Szocialista taktika: jégtörőhajók kiárusítása, hogy később drágán visszabérelhessük

Szükségállapot Amerikában az ömlő olaj miatt --- 2010. 05. 01.

Hasonlóképpen, ahogy az új technológiák megjelenésekor lenni szokott, az új úszó létesítmények is okoznak új defekteket. A hajóknál már kialakult egy jól bevált dolog (Lloyd's Register) amely a biztonságra vonatkozik, ennek ellenére hajókatasztrófák még mindig lehetnek. Az olajfúrótornyok is úsznak, de néha elgondolkodtató, hogy ezeknél milyen biztonsági előírások vannak, azok mennyire kiforrottak.

furotornyok amerikaban 2

Add a comment

Bővebben: Szükségállapot Amerikában az ömlő olaj miatt --- 2010. 05. 01.

Töredező jégtakaró --- 2010 január... kép!!!

Az Antarktisz egyik jéghídjáról több ezer négyzetkilométernyi jég szakadt le a héten, mely gyönyörűen látszik a NASA felvételein.

Olvadó jégtakaró a tengeren

Az amerikai űrhivatal, a NASA Aqua és Terra műholdjainak MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer) műszerei rögzítették, ahogy január 12-én és 13-án leszakad egy hatalmas darab jég az A-23A jelű jéghegyet a Ronne-Filchner jégselffel összekötő jéghídról. A leszakadó jégtömeg területe nagyobb mint a legkisebb USA-állam Rhode Islandé, azaz több mint 4000 km².

Selfjég vagy jégself, mit is értünk ez alatt?

A selfjég nem más, mint a parti síkságról a tengerbe benyúló jégtömeg. Sajátos jégfelhalmozódás a tenger felszínére kiterjedő, egyikOlvadó jégtakaró az Északi-sarkon végén a szárazföldhöz fagyott jégtakaró. A legismertebb, nagyobb selfjegek a következők: Ross selfjég (félmillió km²), Filchner-Ronne selfjég, Larsen BRonne selfjég, Campbell selfjég, Wilkins-jégself. A selfjég az árapály emelő-süllyesztő mozgás miatt darabolódik fel; miközben borjadzással hatalmas jéghegyek válnak le róla.

A jéghíd ezzel szemben vékonyabb, törékenyebb képződmény. Az Antarktisz nyugati részén található Ronne-Filchner jégselfnél rendszeresen feltöredezik, majd újraformálódik a fenti jéghíd, a képeken jóOlvadó jégtakaró a tengerenl látszik, hogy milyen drámai változásokkal jár a meleg időjárás beköszöntése a Déli-Sarkra.

A jelenséget a klímaváltozás is fokozza, számos hírt hallhattunk már arról, hogy töredezik az antarktiszi jégtakaró.

A legfrissebb kutatási eredmények szerint a szintén nyugat-antarktiszi Pine Island-gleccser vészesen vékonyodik és repedezik, a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.


Forrás: Idokep, NASA

Add a comment