A globalista konzumidiotizmus és egyéb defektek

Mi a plázaidiotizmus? Ide tartoznak az ingatlanpanamák, melyek sporttelepeket, természetvédelmi területeket és nemes egyszerűséggel hajógyárakat tesznek hidegre annak érdekében, hogy hazánkra egyáltalán nem jellemző módon kaszinókat építhessenek, afféle Las Vegassá alakítva az országot! Ezek közé tartozik pl. Sukoró, de ennél sokkal jobban szembetűnőbb az, ami az Óbudai Hajógyári-szigettel történt, itt ugyanis egy nagy múltú hajógyár volt állandó megrendelésekkel.

Nem feledkezhetünk meg a világ egyéb országaiban zajló, pénzügyi oligarchia átkos viselkedésének jelenségeiről sem, melyeket egyetlen halmazban a ,,KONZUMIDIOTIZMUS'' néven tudunk népszerűsíteni. Ezekről is lesz szó.

Nyílt levéllel a sukorói plázaidiotizmus ellen --- avagy tiltakozás fotelből

Nyílt levéllel a sukorói plázaidiotizmus ellen --- ha már egy helyszíni demonstáció sem hozott tényleges eredményt

Nyílt levélben tiltakoznak a kormány sukorói beruházással kapcsolatos tevékenysége ellen művészek, közírók, akadémikusok, országgyűlési képviselők. Mint írják, bár az Állami Számvevőszék vizsgálata értelmében a King's City beruházással kapcsolatos ügylet semmisnek tekintendő, a pénzügyminiszter mégis nyílt levélben ajánlotta fel a további tárgyalást a bűncselekménnyel gyanúsított beruházónak. Szomorú, hogy idáig kellett süllyednie a hazai közállapotoknak ahhoz, hogy neves, magukat jobboldalinak vagy függetlennek valló magyar értelmiségiek megmozduljanak. Igaz, e tettük is annyit ér, mint halottnak a csók. Semmit.

Ismételjük csak el a fentieket: kiderül, hogy bűncselekmény során került ki a magyar államtól egy (méltóbb célokra is alkalmas) földterület, erre nem az történik, hogy az illetékeseket bezárják hosszú időre valahová, hanem a magyarországi pénzügyminiszter leül egyezkedni a bűnözővel, hogy az meg ne sértődjön. Hol élünk? Magyarországon, 2009-ben...

Többek között Lányi András író, Mellár Tamás közgazdász, Bagi Béla országgyűlési képviselő, Náray-Szabó Gábor akadémikus, Zlinszky János egyetemi tanár, volt alkotmánybíró írta alá azt a nyílt levelet, melyet az Állami Számvevőszék által a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tavalyi tevékenységéről készített jelentése kapcsán írtak a Pénzügyminisztériumnak, tiltakozásképpen.

Mint írják, a dokumentum a magyar nép számára megdöbbentő és sokkoló megállapításokat tartalmaz a mindnyájunk vagyonával való gazdálkodásról. Olyan tények sokaságát tárja fel, amelyek egy jogállamban nem maradhatnak jogi következmények nélkül.


Az ÁSZ jelentés külön fejezetben elemzi a Sukoróra tervezett King's City gigaberuházás előkészítésével kapcsolatos földcsere ügyletet, amellyel összefüggésben egyértelműen leszögezi, hogy az nem volt sem szabályos, sem célszerű. Magát a szerződést pedig --- a legsúlyosabb magánjogi jogsértés okán --- semmisnek értékeli.

,,Megdöbbenéssel értesültünk ezért Joav Blum sajtóközleményéről, amelyben a befektető úgy tesz, mintha minden eddigi lépésük az ügyben jogszerű lett volna'' --- tartalmazza a levél, hozzátéve: még annak közlésétől sem riadt vissza, miszerint a befektetők úgy tudják, hogy terhükre az ÁSZ nem állapított meg jogszabálysértést.

,,S még nagyobb felháborodással fogadtuk azt a hírt, hogy a magyar pénzügyminiszter ahelyett, hogy minden erejével igyekezne megakadályozni a törvénytelenségek sorozatával terhelt beruházás előkészítését, nyílt levélben ajánlotta fel további tárgyalási készségét a bűncselekmény gyanújába keveredett befektető számára'' --- olvasható a nyílt levélben.


Megfogalmazásuk szerint már nincs jelentősége a jogszerűségnek, a környezetvédelmi előírásoknak. Egyetlen úr létezik a magyar kormány és a sukorói álmot megálmodó befektetők számára: a pénz. S annak érdekében minden gátat megkísérelnek ledönteni.

"Alulírott, a nemzet sorsáért aggódó magyar állampolgárok kérjük, követeljük: ne tegyék! A magyarok saját döntéseik és elhatározásuk szerint akarnak élni hazájukban! S ezt a tényt mind a magyar kormánynak, mind a Magyarországot sajátjának tekintő külföldi befektetőnek tudomásul kell vennie! Elég volt hazánk tönkretételéből! El a kezekkel Sukorótól, el a kezekkel Magyarországtól!"

A nyílt levél aláírói:

  • Ács Sándorné agrármérnök,
  • Dr. Ángyán József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő,
  • Bagi Béla országgyűlési képviselő,
  • Bárdos Deák Péter, Duna Charta elnökségi tag,
  • Bencsik János országgyűlési képviselő,
  • Dr. Bencze Izabella jogász,
  • Dr. Gáspár Csaba László egyetemi docens,
  • Gulyás János filmrendező,
  • Ertsey Attila építész,
  • Farkas Ádám szobrász,
  • Kajner Péter közgazdász,
  • Karátson Gábor Kossuth-díjas író és festő,
  • Kiss Boldizsár János tanár,
  • Kodolányi László J. designer képzőművész,
  • Dr. Kollár István, egyetemi tanár,
  • Krizsán András, építész,
  • Dr. Kurutzné Kovács Márta akadémikus,
  • Lányi András író, filozófus
  • Dr. Lovas Rezső akadémikus,
  • Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke,
  • Makovecz Imre építész,
  • Dr. Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár,
  • Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, az OPNI nyugalmazott főigazgatója,
  • Dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus,
  • Dr. Németh György közgazdász,
  • Osskó Judit, szerkesztő,
  • Ö. Kovács József történész, egyetemi oktató,
  • Pákozdi Imre, villamosmérnök,
  • Pápai József, a Vasutas Települések Szövetségének szakértője,
  • Schneller István építész, egyetemi tanár,
  • Dr. Szakolczai György közgazdász, professor emeritus,
  • Sztilkovics Szávó polgármester,
  • Dr. Vajna Zoltán, akadémikus,
  • Dr. Varga Zoltán egyetemi tanár, professor emeritus,
  • Dr. Vásárhelyi Judit tanár,
  • Dr. Vida Gábor akadémikus,
  • Dr. Zlinszky János egyetemi tanár, volt alkotmánybíró.

(Forrás: Infó Rádió)
Add a comment

Óbudai-sziget --- plázaidiotizmus 2009 február

Kormányszinten is segítik a Hajógyári-sziget elplázásítását: ez történik Budapesten, 2009, februárjában

Nemzetgazdasági szempontból (nem a mi nemzetünkről van szó) kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította a kormány az óbudai Hajógyári-sziget déli részére tervezett szórakoztatóközpontot –-- értesült a HVG.
A kormánydöntés révén a beruházó Álomsziget 2004 Ingatlanfejlesztő Kft. egyszerűbben juthat hozzá a mintegy 500 milliárd forint összköltségvetésű komplexum megvalósításához szükséges engedélyekhez: az építésügyi hatósági ügyekben érintett III. kerület például kevesebb beleszólási jogot kap, mint egy átlagberuházás esetén.
A kaszinó működtetéséhez szükséges koncessziós szerződés értelmében a komplexumnak legkésőbb 2012 júniusáig meg kell nyitnia, ezért különösen fontos az ügymenet gyorsítása. A létesítmény a tervek szerint a kaszinón kívül magában foglal majd egy 3500 férőhelyes konferencia-központot, több luxusszállodát, és kapcsolódik hozzá egy háromszáz hajó fogadására alkalmas jachtkikötő is.

(Forrás: HVG)
Add a comment

Sukorói plázaidiotizmus --- zajlik a botrány, de a tulajdonjog marad.


Gyõzni látszik az izraeli lobbi: Blum újra tulajdonosa a cseretelkeknek

Az illetékes földhivatalok visszajegyezték Joav Blum tulajdonjogát a sukorói területért általa felajánlott földekre, így az egyik komoly jogi akadály elhárulni látszik az ügyben, mivel ha Blum nem tulajdonosa az albertirsai és pilisi földeknek, akkor a csereszerzõdés sem jöhetett volna létre.

Mint ismeretes, az ügyészség megóvta Joav Blum tulajdonjogának bejegyzését az ügyvédi ellenjegyzés formai hibáira hivatkozva, így a tulajdonjog --- egy, illetve két évvel korábban már jogerõs --- bejegyzését a földhivatal felfüggesztette, és visszaállította a korábbi tulajdonos adatait. A felek fellebbeztek, amelynek most a földhivatalok helyt adtak, így ismét Joav Blum a földek tulajdonosa.

----------

Semmisnek minõsíti a Velencei-tó partjára tervezett King's City érdekében létrejött telekcsereügyletet az Állami Számvevõszék a Népszabadság által megismert vizsgálatijelentés-tervezet szerint.

Sommás megállapításokat tesz az Állami Számvevõszék a King's Cityvel kapcsolatos telekcsereügyletrõl, amely az állam képviseletében az MNV Zrt. és a beruházásban érdekelt üzletember, Joav Blum között jött létre. Az izraeli üzletember Pest megyei földjeit 787 millió forint értékben számították be sukorói, összesen több mint egymilliárdra becsült földek csereügylete során.

Ezen a Velencei-tó partján lévõ területen óriási szórakoztató-központot akar megvalósítani kaszinóval egy befektetõcsoport King's City néven. A helyi civilek és politikusok szerint a Pest megyei földeket túl-, a sukoróiakat alulértékelték, s ezzel az államot jelentõs vagyoni kár érte. Ezt az ÁSZ vizsgálata nem erõsíti meg, de a lap által megismert, az MNV mûködésérõl szóló jelentéstervezet megállapításai ugyanakkor komoly jogi és értelmezési vitákat válthatnak ki.

A tranzakciót szinte minden ponton kritizálja az ÁSZ a még nem véglegesített jelentéstervezetében. A 12 oldalas vizsgálati anyagban sommás megállapítást tesznek a számvevõk: a csereingatlanok teljes területe tekintetében szerintük nem állt fenn a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvényben meghatározott közérdekû cél, és a csereszerzõdéssel nem jutottak maradéktalanul érvényre az NFA rendelkezései, így a létrejött szerzõdés - figyelemmel a Ptk. 200. paragrafusának második bekezdésében foglaltakra - semmisnek tekinthetõ.

Ez a megállapítás hosszas vitákra adhat még okot. A lap által megkérdezett jogászok szerint ugyanis meglepõ, ha az ÁSZ ilyet írásba ad, elvégre egy polgári jogi szerzõdés semmisségét a bíróság feladata kimondani. A hivatkozott Ptk. paragrafus arról szól, hogy egy szerzõdés semmis, ha törvénybe vagy a jó erkölcsbe ütközik.

A jelentés szerint az NFA-törvény rendelkezéseinek nem maradéktalan teljesülésének oka az, hogy a Joav Blumtól megvásárolt 182,89 hektáros földterületbõl az autópályához mindössze 10,31 hektár szükséges, ami a teljes terület öt százalékát alig haladja meg. Ez áll a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. tájékoztatásában, s így a számvevõk azt számolták ki, mennyibe kerülne a szükséges földterület kisajátítása. Ez mintegy 40 millió forint, tehát a közcél megvalósításához, az autópálya-építéshez csak ekkora kiadásra lett volna szükség, ezzel szemben az állam 787,4 millió forintért megszerezte a teljes érintett parcellákat a sukorói területért cserébe.

A számvevõk nem foglalkoztak azzal a gyakorlattal, ahogyan az állam meg szokta szerezni az autópálya-építéshez szükséges földterületeket. Sûrûn elõfordul ugyanis, hogy a teljes területet megvásárolják a tulajdonostól, hiszen a telkeket csak akkor lehet szétválasztani, ha ehhez a tulajdonos is hozzájárul. Az út nyomvonalát nem érintõ telekrészek sem haszontalanok: használhatók felvonulási területként az útépítés során, annak átadása után pedig a földek piaci értéke az eredeti 3-4-szeresére nõ, miként ez az említett NIF tájékoztatásában is le van írva.

Késõbb tehát a telkek azon részeit, amelyeken az út fizikailag nem halad át, jó áron el lehet adni. Bár erre garancia azért nincs. A jelentés készítõi ezzel a kérdéssel nem foglalkoztak. Nem vették figyelembe azt sem, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint a terület kisajátítására csak akkor kerülhet sor, ha másról nem tudnak megegyezni a tulajdonossal, aki kérhet adásvételt és cserét is. (Jelen esetben cserét kért.) A Ptk. és a kisajátításról szóló törvény szerint egyébként Blum még ez esetben is kérhette volna a teljes terület kisajátítását.

Ami a területek értékét illeti, a jelentés kétségbe vonja az elkészült értékbecslés megállapítását, mondván, az MNV illetékes területi irodája egy feljegyzésben jóval alacsonyabb összeget említ a területen a termõföldek átlagáráról, amely 45-65 forint négyzetméterenként. Igaz, ugyanebben a feljegyzésben az is olvasható, hogy az ingatlanok értékének meghatározására a területi iroda nem képes, a "telephely értékét csak értékbecsléssel lehet megállapítani".

A szabályok szerint a területi iroda nem is jogosult az árat meghatározni. A beszámítási ár négyzetméterre lebontva egyébként körülbelül megegyezik azzal, amelyet árajánlatként a NIF adott volna Blumnak. Az errõl szóló levélbõl még idéz is a jelentés, figyelembe azonban nem veszi azt. A dokumentumban nem találtunk a sukorói földek értékével kapcsolatos észrevételeket. Úgy tudják, a számvevõk tudomására jutott, hogy Joav Blum nem messze a sukorói területektõl, drágábban kívánt - igaz, magasabb besorolású - földet vásárolni magyar magánszemélyektõl, ám az üzlet végül nem jött létre. Ugyanakkor a tó melletti területek értékét az APEH elfogadta az illetékkiszabás alapjául.

A csere sem volt célszerû, sem pedig szabályos

A jelentés magáról a cserérõl is megállapítja, hogy nem volt sem célszerû, sem pedig szabályos. A szabályosságot illetõen a jelentés nem arra hivatkozik, hogy Blumnak van-e sukorói állandó lakhelye vagy sem, miként ez mostanában reflektorfénybe került azáltal, hogy a Fejér Megyei Ügyészség vádat emelt ellene okirat-hamisítás miatt. (Ismeretes: Blum nem él életvitelszerûen Sukorón, ezzel követett el okirat-hamisítást, amikor állandó lakosként bejelentkezett oda.)

A sukorói jegyzõ megsemmisítette Blum lakcímkártyáját, aki információink szerint fellebbezett a döntés ellen, de azt elutasították. Így most a bíróságot próbálja kijátszani..) A számvevõk idézik az idevonatkozó törvényt, amely szerint termõföldcsere esetén a cserepartnerek egyikének helyi lakosnak kell lennie azon a településen, ahová a megszerzett föld közigazgatásilag tartozik, vagy ott már földdel kell rendelkeznie. Utóbbi a szerzõdés idõpontjában nem volt igaz (akkor Blum bérelte azt az ingatlant, amelynek ma már tulajdonosa), ám a magyar állam "helyi lakosnak" tekinthetõ Sukorón, miként erre az MNV korábban is hivatkozott.

A jelentés hivatkozik egy 2008-as vezérigazgatói utasításra, amely csak bizonyos feltételek esetén engedélyezi a cserét, abban az esetben, ha az árkülönbözet 11 százaléknál nagyobb. Csakhogy, a cserérõl a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött, amelyre nem vonatkozik az említett utasítás, hiszen a tanácsot a vezérigazgató nem utasíthatja. Az MNV álláspontja szerint ugyanakkor a hivatkozott utasítás közösségi célú értékesítéseket szabályozó 14. pontja szerint még a belsõ szabályozásnak is megfelelt az üzlet.

Apróbb szabálytalanságok

A dokumentum kitér egy sor olyan apróbb szabálytalanságra is, amely során az MNV szervezeti és mûködési szabályzatát sértették meg. Például egyes megbeszélésekrõl nem készült hangfelvétel, az elõterjesztések nem tartalmaztak minden - korábban már ismert - dokumentumot, vagy épp késõbbi teendõket, mint például gázvezeték szolgalmi jog bejegyzése az egyik érintett földterületre, vagy egy mobiltársasággal való szerzõdéskötésre, mivel annak egyik adótornya az egyik Pest megyei ingatlanon áll. Helytelenítik azt is, hogy a vagyonkezelõ belsõ szabályozása nem írja elõ, hogy a vagyontanácsi elõterjesztések része legyen - kötelezõ jelleggel - az adott csereszerzõdés tervezete.
Aggályként sorolják fel a környezetvédelmi tárca egy levelét, amely szerint a King's City-beruházást környezetvédelmi szempontból aggályosnak tartja a szakminisztérium. Ez ugyan magára a beruházásra és nem a csereügyletre vonatkozik, mégis érdekes, mert egy Sukoró település honlapján található tájékoztató szerint az említett területet az önkormányzat turisztikai fejlesztésekre jelölte ki még évekkel ezelõtt.

Nyomoz az ügyészség is

A Központi Nyomozó Fõügyészség áprilisban kezdett nyomozást a sukorói földügylet kapcsán 500 millió forintos vagyoni hátrányt okozó hûtlen kezelés és egyéb bûncselekmények ügyében. A folyamatban lévõ ügy állásáról a fõügyészség szóvivõje nem nyilatkozott, de annyit elmondott: egyelõre az elsõ nyomozati szakaszban járnak a cselekmények ügyében, és nem gyanúsítottak ellen nyomoznak. Az eljárás nem jutott el a második szakasznak tekinthetõ állapotba, amikor már "megalapozott gyanúsításról" beszélhetünk.


(Nol nyomán)
Add a comment