Ha valahol elbillen valami, akkor többnyire elborul, kivéve, ha az egy macska. De maradjunk inkább a tárgyaknál! Ha a tárgy ki van kötve valahova, akkor nem borul, a kötél meggátolja, visszabillen. Ha leng a tárgy, akkor nyomaték hatására belendül és folyamatosan leng egy ideig egy tengely körül. Ha gumikötélen leng, akkor pályája ,,nyúlik'' is. Ha vízen van a tárgy és billenő nyomaték éri (pl. oldalról átcsap kajakodon egy törőhullám), akkor --- tekintettel arra, hogy a hajó mechanikailag egy lengő tartó --- lengeni kezd a fentiek bonyolultságán túl még komplikáltabban. Igen ám, de milyen és hányféle nyomaték hatására? Itt kezd eldurvulni a helyzet, ráadásul mindez hozzájárul az összellenállás növekedéséhez, így egyáltalán nem mindegy, melyik nyomaték hatására hogyan viselkedik a héj.
Legelső tárgyaláskor vehetjük a billenő nyomaték után a merülő lengéseket, majd a bukdácsoló lengéseken át eljuthatunk a harántirányú lengésekig, végül a csellengésig (kacsázásnak is hívják), mely utóbbi egy függőleges tengely körül történik, hozzájárulva az iránystabilitáshoz vagy a szlalomképességhez. Mellékesen ez az egyetlen lengés, amely csak haladó hajótestnél figyelhető meg, amikor hosszirányú mozgásban vagyunk kajakunkkal.
Úgy képzelhetjük el mindezt egyszerűen, hogy a hajótesten (vagy a közelében) van néhány átmenő (vagy kitérő) egyenes, melyek helyzete, dőlésszöge állandóan változhat, és ezek körül bizonyos (szintén változó) nyomaték hatására kialakulnak a lengések. Ezeket pedig még modellezni is lehet, álomszerűen sikeres szimulációkkal.